1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.

Képviselőház - Az Országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Dr. Makkai János

244 Dr Makkai János (Budapest III., Magyar Élet Pártja) 1905-ben született Erzsébetvároson, Kisküküllő vármegyében, mint régi erdélyi, székely nemesi család sarja. Református, nős, hírlapíró, az „Esti Újság" felelős szerkesztője. A középiskolát Erzsébetvároson, majd a kolozsvárid református kollégiumban és később, az Erdélyből való menekülése után Kecskeméten, az ottani református kollégiumban végezte. Az érettségi után a „Magyarság" szerkesztőségében kezdte el hírlapírói pályafutását. Mint újságíró végezte el az egyetemet és szerzett doktorátust a budapesti Pázmány Péter-tudományegyetem államtudományi karán. Hamarosan politikai tudósító lett, előbb parlamenti tudósításokat, majd publicisztikai cikkeket írt. Időközben hosszabb ideig párisi tudósítója volt lapjának, majd két évig Berlinben tartózkodott. Már fiatal újságíró korában több tanulmányutat tett az európai államokban, az utóbbi években pedig a kormányelnökök utazásai alkalmából kereste fel a baráti államok fővárosait, Ő írta az első magyar könyvet a német politikai életről és a nemzeti szocialista mozgalom lényegéről. Könyve „Germania új utakon" címmel fél évvel Hitler uralomra jutása, előtt jelent meg s e könyvében már megjósolta,, hogy a nemzeti szocialista mozgalom át fogja venni a birodalom vezetését. 1934 szeptemberében több társával együtt kivált a Magyarság szerkesztőségéből és Milotay István vezetésével részt vett az „Uj Magyarság" megalapításában. Ugyancsak egyik alapítója volt az „Esti Ujság"-nak, melynek előbb egyik főmunkatársa, majd felelős szerkesztője lett. Mindkét lapban kiváló figyelemre méltó publicisztikai tevékenységet fejtett ki, vezércikkei híven tükrözték vissza a haladó, korszerű és a nemzet életét a népi politika vonalán új alapokra fektető reformpolitikát, melyet Makkai János mindvégig képviselt. 1935-ben a nagykaposi kerület a Nemzeti Egység Pártja programjával választotta meg képviselőnek. Az akkori képviselőháznak legfiatalabb tagja volt s az országgyűlés megalakulásakor az egyik korjegyző tisztét töltötte be. A Ház törvényhozási munkájában tevékenyen vette ki részét, több emlékezetes felszólalásban szállt síkra a jobboldali gondolat érdekében. A többségi párt Darányi Kálmán miniszterelnöksége alatt az ő indítványára alakította meg a zsidó kérdéssel foglalkozó bizottságát, amelynek előadója lett. így a többségi pártban ő volt az első zsidótörvény kezdeményezője, a második zsidótörvénynek pedig már parlamenti előadója voílt. A sajtóban kifejtett széleskörű publicisztikai működésén kívül több önálló politikai tárgyú műve is megjelent: „Germania új utakon" (1932), „A háború utáni Magyarország" (1937), „A zsidótörvény" (1939).