1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.

Képviselőház - Az Országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Vitéz Magasházy László

243 téren igyekezett folytatni. Nagyatádi Szabó István, Sokorópátkai Szabó István, Mayer János, Schandl Károly és mások társaságában megszervezte az Országos Földműves Pártot, amelyből végeredményben a mai kormányzópárt alakult ki. Személyes befolyásának és meggyőző érvelésének köszönhető, hogy Nagyatádi Szabó István is csatlakozott a párthoz. Ma is szóbeszéd az a jövendölés, amelyet Magas házy László egyik beszédében Nagyatádi Szabó István felé fordulva tett: „Tarts velünk, István és a te csizmás iszobrod Budapest egyik terét fogja díszíteni". Munkásságának: jutalmául már a Károlyi-kormány által kiírt országos választásokon a párt fejérvármegyei listavezetője fett, de erre a választásra a kommunizmus kitörése miatt nem került sor. Magasházy Lászlónak menekülnie kellett és Jugoszlávián át az első tiszti különítményt vezette Szegedre. A tiszti században mint közember teljesített szolgálatot mindaddig, amíg Horthy Miklós fővezér, Zichy Aladár gróf és Hunyady Ferenc gróf ajánlatára szárnysegédként maga mellé vette. Ettől kezdve a legnehezebb időkben is hűséggel és odaadással állott legfőbb hadura mellett. Kilenc esztendei szolgálat után, a honvédség kérésére távozott beosztásából, hogy mint szakember felállítsa az első magyar lovastüzér osztályt. Távozásakor a kormányzó teljes elismeréssel és vitézi törzskapitánnyá történt kinevezéssel jutalmazta hűséges szolgálattevőjét. 1937-ben tábornokká nevezték ki, majd 1938 november 1-én teljes szolgálati idejének kitöltése után nyugalomba vonult. Katonai szolgálata idején teljes szívvel és lélekkel hódolt a lovaglás művészetének is. Számos belföldi és külföldi lovasmérkőzésen szép eredménnyel vett részt és sok díjat nyert. Az 1936. évi berlini olimpiás» díjlovaglásában fejezte be sportszerű lovaglását. Ettől kezdve mint a Magyar Lovassport Egyesületek Országos Szövetségének intézőbizottsági tagja dolgozik a lovassportért. Országosan elismert lószakértő és mint ilyen, tagja az OMGE kebelében működő Országos Lótenyésztési Bizottságnak és Fejérvármegye Lótenyésztési Bizottmányának is. A Rákócziféle emigráció jaroslaui településére vonatkozó adatokat már katonatiszt korában felkutatta és a Budapesti Hírlapban ismertette. Az országos politikai életbe az 1939. évi általános választások alkalmával kapcsolódott be,

; addig aktív szerepet nem vállalt. A váli kerület egyhangú választással küldötte az országgyűlésbe. Katonai kitüntetései a következők: a Magyar Érdemrend tiszti keresztje, a teljes elismerést jelentő arany érdemérem, a III. osztályú vaskoronarend hadiékítményekkel és kardokkal, kétízben a katonai érdemkereszt hadiékítményekkel és kardokkal, az ezüst Signum Laudis hadiékítményekkel és kardokkal, a bronz Signum Laudis, a Károly-csapatkereszt, a IL osztályú német Vaskereszt, a bajor királyi érdemérem, a királyi olasz koronarend, a lengyel Polonia Restituta és az osztrák Érdemrend parancsnoki keresztje és még sok más kitüntetés. íti*