1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.

Képviselőház - Az Országgyűlési képviselők életrajzi adatai - vitéz Lipcsey Márton

240 vitéz Lipcsey Márton ; Karcag, Magyar Élet Pártja) 1881-ben született Tiszafüreden. Református, özvegy, nyugalmazott tábornok. A család nemessége már a XIII. században megvolt, első őse Karacsin havasalföldi vajda volt. Középiskoláit Kisújszálláson és Miskolcon végezte, majd elvégezte a Ludovika Akadémiát és 1901-ben mint hadnagy a kassai 5. honvéd huszárezred kötelékében kezdte meg katonai pályáját. Debrecenben és Szegeden két ekvitációt végzett, majd a bécsújhelyi vívótanfolyam elvégzése után a pécsi 8. huszárezredhez, innen pedig a központi lovasiskolába Budapestre vezényelték. A lovasiskola elvégzése után, mint főhadnagy, a váci 6. huszárezredhez került, az itt töltött csapatszolgálat után pedig 1911-ben a lovaglótanárképző intézetbe, majd a bécsi spanyol iskolába. 1914 májusában századossá nevezték ki és az 1. jászkun huszárezred kötelékében vonult a harctérre. Állandó frontszolgálatot teljesített az orosz és román fronton, majd később Ukrajnában, mint hadosztálylovasság, később mint félezred parancsnok. Kétszer is megsebesült. Vitéz és bátor magatartásáért magkapta kétízben a Signum Laudist, tulajdonosa a Katonai érdemkeresztnek és a Vaskoronarendnek. 1918 novemberében őrnaggyá lépett elő, a háború után pedig a Ludovika Akadémiában mint lovaglótanár működött. Szerepe volt az ellenforradalmi mozgalomban és 1919 júliusában Szegedre ment, ahol részt vett a nemzeti hadsereg szervezkedésében és megalakulásában s a dunántúli lovasezred osztályparancsnoka lett. Az 1. honvédhuszárezred kötelékében mint alezredes, később mint ezredes teljesített szolgálatot. A Vitézi Szék megalakulásakor vitézi törzskapitánnyá nevezték ki. Ezután ismét a Ludovika Akadémiára került, ahol lovasparancsnok lett. Itteni működéséhez fűződik a katonai sport nagyarányú fellendítése. Gömbös Gyula megbízásából ő vezette be a hadseregbe a tiszti modern pentatlont és lovaspólót. 1929-től 1935-ig mint vitézi törzskapitány teljesített igen széleskörű és odaadó szolgálatot s ekkor tábornokká nevezték ki. Nyugalomba, vonulása óta vitézi telkén gazdálkodik. Tagja a tiszántúli mezőgazdasági kamarának, elnöke a kamara dévaványai gazdasági alosztályának. A kormányzó kiváló szolgálataiért a II. osztályú Magyar Érdemkeresztet adományozta számára. Tulajdonosa a III. osztályú Magyar Érdemkeresztnek is. Az országos politikai életbe az 1939. évi általános választások alkalmával kapcsolódott be. A karcagi választókerület igen nagy szótöbbséggel választotta meg Meskó Zoltánnal, a nyilaskeresztesek jelöltjével szemben. Tagja a. véderő bizottságnak és a számvizsgáló bizottságnak.