1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.

Képviselőház - Az Országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Lázár Imre

237 sabb magyar közhivatallá fejlesztette ki. Árkormánybiztosi munkássága biztosította, hogy az úgynevezett honvédelmi beruházási program végrehajtásával kapcsolatban az összes hadiszállításoknál sokmillió pengő értékű megtakarítás vált lehetővé a honvédelmi rendeléseknél. Az általános árszínvonal megőrzése terén a magas árak lefaragása következtében a fogyasztóközönség körülbelül 50—60 millió évi megkönnyebbüléshez jutott s ezt jórészt a falusi lakosság érezte. Ennek a munkának nevezetesebb állomása volt a cukor, a rázgálic, a petróleum, a cement, a bőrféleségtek, az autógumik, a falusi lakosságot érdeklő textilcikkek és sok más árucikk árának leszállítása. 1933ban a szénbányákat a szénadó szempontjából osztályba sorozó bizottság elnökévé is kinevezték. Ez a bizottság a kincstárnak évenként két és fél, sőt három millió pengőt biztosít. Társadalmi szereplése igen széleskörű. Részt vett a Magyar Statisztikai Társaság alapításában és annak éveken át alelnöke volt. A Magyar Társadalomtudományi Társulat választmányi tagja, az Országos Felsőoktatási Tanács tagja, az Országos Társadalombiztosítási szakvizsgabizottság ellnöke, a Hiteles Könyvszakértőket Vizsgáló Bizottság, az Egységes Gyakorlati Közigazgatási Vizsgálati Bizottság és az Országos Szaktanárvizsgáló Bizottság tagja. Az 1939. évi általános választáson a csurgói választókerületben a Magyar Élet Pártja programjával kapott mandátumot. Tagja a 36 tagú országos (gazdasági) bizottságnak. Lázár Imre (Jászíadány, Magyar Élet Pártja) 1894-ben született Jászladányban. Római katolikus, nős, gazdálkodó. Szorgalmas és munkás mezőgazda paraszt családból származik. Az elemi iskola elvégzése után, tizenkétéves kora óta mint mezőgazdasági munkás tartotta fenn magát s már egész fiatalon bekapcsolódott a politikai életbe. A világháborúban mint a volt 68. közösgyalogezred altisztje vett részt a galíciai és az olasz fronton. Sok ütközetet harcolt végig, közben megsebesült, majd olasz fogságba került, ahol elsajátította az olasz nyelvet. A háborúból hazatérve főleg mezőgazdasági képviseleti problémákkal foglalkozott. Már huszonötéves korában választott és virilis tagja volt Jászíadány képviselőtestületének. Tagja Szolnok vármegye törvényhatóságának. A megyei és községi politikában tevékenyen kiveszi részét. A jászladányi kerület az 1935. évi általános választáson elsőízben független kisgazdapárti programmal választotta* képviselőjévé, később csatlakozott a kormánypárthoz. A képviselőházban főként a mezőgazdasággal összefüggő kérdésekben szólalt fel,