1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.

Képviselőház - Az Országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Kunder Antal

234 Kunder Antal (Esztergom, Magyar Élet Pártja) 1900-ban született Nagykárolyban. Római katolikus, nős, nyugalmazott kereskedelmi és közlekedésügyi miniszter. Katonai pályára készült és iskoláit a pécsi katonai főreáliskolában és a budapesti Ludovika Akadémián végezte el, az Akadémiáról 1920-ban került ki. 1919-ben résztvett a Ludovikások ellenforradalmában, amiért a kommunisták — elfogatása után — internálták. Elvégezte a József Nádor Műegyetemet is és 1924-ben gépészmérnöki oklevelet szerzett. Tanulmánya során beutazta Európa számos országát és kiváló katonai minősítése gyors haladást biztosított részére. Gömbös Gyula már 1935-ben, mint fiatal hadmérnökkari századost a Kompenzációs Iroda vezetésével bízta meg, majd 1936-ban a Külkereskedelmi Hivatal élére állította. Mint a Külikereskedelmi Hivatal elnöke rövidesen magára terelte az összes illetékes körök figyelmét és 1938 májusában Bornemisza Géza kereskedelmi és közlekedésügyi miniszter mellett államtitkárrá nevezték ki. Ugyanebben az évben szeptember 21-én, amidőn Bornemisza Géza megvált a kereskedelmi tárca éléről és csak az iparügyi minisztériumot vezette, Kunder Antalt nevezték ki kereskedelem és közlekedésügyi miniszternek. Ezt a tárcát megtartotta az Imrédy-kormányban akkor is, amidőn az Imrédy-kormány 1938 november 16-án újjáalakult és Bornemisza Géza iparügyi miniszter távozása után megbízták az iparügyi minisztérium vezetésével is. A Teleki-kormányban ugyancsak mindkét minisztériumot vezette, de 1939 júliusában megvált az iparügyi minisztérium vezetésétől és Varga József iparügyi államtitkár lett az utóda. Működéséhez számos alkotás fűződik. Mint a Külkereskedelmi Hivatal elnöke többször járt hivatalos kiküldetésben külföldön és összeköttetései révén kimélyítette külkereskedelmi kapcsolatainkat. Megszervezte a magyar iparnak a külföldi behozatallal kapcsolatos nyersanyag ellátását és lehetővé tette, hogy a devizakorlátozások ellenére is zökkenéstől mentesen bonyolítsák le a magyar ipar nyersanyag ellátását. A kötött külföldi piacainkon állami irányítás alá vonta az értékesítés problémáját és megszerezte az úgynevezett egykéz-rendszert. A termelők tájékoztatása céljából a termelői érdekek védelmére több mint 2000 községben ártájékoztatót állított fel. Külföldi követségeinkkel kapcsolatban kiépítette a külkereskedelmi kirendeltségeket, amelyek a kereskedelmi attasék munkakörét is ellátták. Kereskedelmi államtitkársága idején azáltal gyorsította a külkereskedelem ügyvitelét, hogy a behozatallal kapcsolatos devizaigénylések és engedélyek ügykezelését a Külkereskedelmi Hivatalban koncentrálta. Mint keres-