1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.

Képviselőház - Az Országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Dr. Krancz Raymund - Krúdy Ferenc

233 eredményes munkásságot fejtett ki. Főispánságának ideje alatt épült ki a bajai dunai kikötőhöz vivő szárnyvonal útján a víziforgalomnak a vasúti hálózattal való szorosabb összeköttetése s a szükséges területek megszerzésével megvetette alapját a közraktárak későbbi időben való létesítésének. 1926-ban a szécsényi kerület választotta meg egységes párti programmal, 1934-ben időközi választáson, 1935-ben az általános választások során pedig a feledi kerület küldte a parlamentbe. A keresztény agrárirányzat szolgálatában munkálkodott, tevékeny szerepet vitt az agrárszervezkedésben és az agrárszervezkedést elősegítő intézmények körül. Felszólalásai, általában parlamenti munkája mindig a tanulmányaiba mélyedő gazdasági szakemberről tettek tanúságot. Jelentősebb szerepet vitt a vármegyei reformjavaslat pártbeli előkészítése és tárgyalása során. Mint az agrárblokk egyik előadója különösen hasznos tevékenységet fejtett ki. Nevéhez fűződik egyebek között az agrárblokknak az a javaslata, amelynek állapján a kormány á búzatermelés egységesítéséről és minőségi irányban való átszervezéséről szóló rendelkezéseit adta ki. Ó vezette a lisztmárkázás bevezetése érdekében megindult mozgalmat is. 1935-ben és a következő években a földművelésügyi tárca költségvetésének élőadója volt, az 1939—40. évi költségvetés tárgyalásánál pedig a főelőadó tisztét töltötte be. Előadója volt még a rendkívüli fahasználatról szóló földművelésügyi miniszteri jelentésnek. Feltűnt a kartelltörvény tárgyalása során mondott beszédével, amely ipari és kereskedelmi téren végzett szélesebbkörű tanulmányairól tett bizonyságot. Nagyobb beszédet mondott az iparügyi minisztérium felállításáról szóló törvényjavaslat tárgyalásánál, a családi hitbizományról szóló javaslat vitájánál s mindkét zsidótörvény tárgyalásakor. Elnöke a közgazdasági és közlekedésügyi bizottságnak, helyettes elnöke a földművelésügyi bizottságnak. Tágja az Országos Ipartanácsnak. Egyik alelnöke volt az árelemző bizottságnak,, az ő szakcsoportja által hozott határozatok nyomán sok ipari cikk árát szállították le. Alapos ismerője a kartelljognak s egyike azoknak, akik az árpolitika fontosságára ráfordították a figyelmet. Szélesebbkörű publicisztikai és szakirodalmi munkásságot fejtett ki. Mint a választmányok tagja, élénk részt vett az Országos Magyar Gazdasági Egyesület, a Mezőgazdasági Kamara s a Falu Szövetség egyesületi életében. Mint a Gyümölcstermelők Egyesületének alelnöke, a gyümölcstermelés megszervezése érdekében fejtett ki hasznos munkásságot. Ő szervezte meg a nagy sikerrel zárult 1935. évi „Őszi Mezőgazdasági Kiállításit. Tagja a kartellbizottságnak. 1938-ban a genfi Nemzetközi Munkaügyi Hivatal állandó mezőgazdasági bizottságába mint szakértő tag ő képviselte Magyarországot. A kormányzó érdemei elismeréséül a II. osztályú Magyar Érdemkereszttel tüntette ki.