1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.

Képviselőház - Az Országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Király József

221 Király József (Meghívott képviselő, Egyesült Felvidéki Magyar Párt) 1897-ben született Zselizben, Bars megyében. Kisiparos-családból származik, szülei nagy gondok között taníttatták. Római katolikus esperes-plébános. Középiskoláit Esztergomban végezte, az egyetemet pedig a bécsi Pazmaneumban. 1921-ben szentelték pappá Bécsben és azután Tallócon és Diószegen volt káplán. 1923ban Komáromba került, ahol szemináriumi prefektus és spirituális, a legényegylet ügyvezető elnöke és több iskola hitoktatója lett. 1927ben Dunahidason, majd Csicsón plébános, 1936-ban tanfelügyelő, helyettes esperes, 1937-ben pedig kerületi esperes. A hitélet és a kisebbségi magyar politikai életben fáradhatatlan és tevékeny munkáságot fejtett ki. Tíz esztendeje mint a Marianum Internátus Egyesület jegyzője működik, 16 esztendő óta mint a Missziós Egyesület tagja, számos missziót tartott, a többi között Nagyszombatban is a magyar hívők részére. A Szent Ágoston Társulat végrehajtóbizottságának tagja, a Szent István Társulat tagja, a Hanza Szövetkezeti Központ felügyelőbizottsági tagja és a Hangya választmányi tagja. 1929-ben kiadta a „Szűz Mária Uj Virágos Kertje" című hitbuzgalmi folyóiratot, amely a cseh megszállás idején a kisebbségi magyarságnak legkedvéltebb és legelterjedtebb folyóirata volt és odaadással ápolta a magyar érzéseket. Már káplán korában bekapcsolódott a politikai mozgalmakba és résztvett a választási küzdelmekben. 1928-ban az ellenzéki magyar listán mint listavezetőt választották meg a komáromi járási képviseletbe és járási választmányba és itt tíz esztendőn át állandóan harcban állott a cseh hatóságokkal. Politikai magatartásáért detektívekkel figyeltették és beisizédei miatt többször törvényszék elé állították. A máriazelli zarándoklatot, amit másfél évtizeden át vezetett az utolsó négy évben a pozsonyi szlovák Országos Hivatal eltiltotta, mert szerintük a csehszlovák állam ellen irányultak. Többször meg is büntették és 12 évig sem államsegélyt, sem kongruát nem folyósítottak számára. Számos felszólalásban és újságcikkben szállít síkra a magyar nép nyelvi kulturális, gazdasági és politikai jogaiért. Jelenleg Komárom vármegye törvényhatóságának és ki sgy ülésének tagja, az OKH komáromi járási hitelszövetkezetének alelnöke és a járási pártszervezet elnöke. A kisebbségi életben kifejtett eredményes működéséért a kormányzó 1939 áprilisában a Signum Laudis-szal tüntette ki. Az új országgyűlés képviselőházának meghívás alapján tagja.