1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.

Képviselőház - Az Országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Dr. Incze Antal

210 Dr Incze Antal (Vác, Magyar Élet Pártja) 1898-ban született a torda-aranyosmegyei Marosludason. Római katolikus, nős, orvos. A kolozsvári piarista gimnáziumban végezte el középiskoláit, majd a szegedi Ferenc József Tudományegyetemen szerezte meg az orvosi diplomát. A világháborúban az orosz és olasz harctéren tizennyolc hónapot töltött az első vonalban s 1917-ben résztvett a galíciai nagy elönyomulásban, az olasz harctéren pedig a Hét község fensíkján folyó harcokban. Mint tartalékos hadnagy több kitüntetéssel szerelt le. A háború után Erdélyben a román megszállás alatt élénk nemzeti tevékenységet fejtett ki. 1920-ban és 21-ben az erdélyi ifjúság sorában vezetőszerepet vitt az ellenforradalmi főiskolai diákmozgalmakban. Német, portugál, spanyol és olasz nyelven beszél. 1922-ben, az orvosi diploma megszerzése után, a szegedi egyetemi szemklinikán gyakornok volt, 1924-ben pedig első tanársegéd lett. Mint szemész szakorvost 1927-ben osztályvezető orvosnak nevezték ki az OTI budapesti központi rendelőintézetébe. 1929-ben kivándorolt Brazíliába s annak egyik legnagyobb városában, Porto Ailíegreben hét éven át folytatott magánorvosi gyakorlatot. Ez alatt az idő alatt kutató munkát is végzett a szakmájában előforduló trópusi megbetegedésekről, társadalmi téren pedig résztvett ott élő honfitársainak minden nemzeti irányú megmozdulásában. 1936-ban haza jött s újból elfoglalta OTI főorvosi állását s bekapcsolódott az orvostársadalom életébe. Kiváló szakirodalmi működést fejtett (ki, magyar és német nyelven több tudományos közleménye jelent meg a szemészeti szakirodalomban. Igen széleskörű tevékenységet fejtett ki a Magyar Orvosok Nemzeti Egyesületében. Orvostársadalmi és szociálpolitikai tevékenységén kívül figyelemre méltó előadásokkal, felszólalásokkal folytatta tudományos működését a Magyar Szemorvos Társaságban. 1937-ben a német orvosi kamara meghívására Németországban járt a harmadik birodalom egészségügyi és szociális intézményeinek tanulmányozására. Az orvosi kamara küldöttközgyűlésén ismételten adott hangot annak, hogy az orvostársadalmat kapcsolják be a modern egészségügyi és szociálpolitikai törvények előkészítő munkájába. Tagja a Magyar Orvosok Nemzeti Egyesületének, a Magyar Szemorvos Társaságnak, a Királyi Magyar Orvos Egyesületnek, az Erdélyi Férfiak Egyesületének és a Honszeretetnek. 1938-ban kapcsolódott be az országos politikába Imrédy Béla akkori miniszterelnök megbízásából, mint a Magyar Élet Mozgalom egyik vezető szervezője.