1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.

Képviselőház - Az Országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Ilovszky János

204 mint miniszteri megbízott Térfy Béla miniszter mellett működött. 1925-ben letette az ügyvédi vizsgát s mint jogtanácsos a Futura jogügyi osztályán dolgozott, 1930-ban pedig önállósította magát s azóta ügyvédi hivatásának él. A politikai életbe a Nemzeti Egység Pártjának megalakulásakor kapcsolódott be s kiváló munkát végzett abban az időben Tabódy Tibor oldalán a párt fővárosi szervezkedésében. Abban az időben a párt lipótvárosi szervezetének ügyvezető elnöke is volt. Az 1935. évi általános választáson a Nemzeti Egység Pártjának programjával a pacsai kerületben kapott mandátumot. A képviselőház munkájában tevékenyen részt vett, különösen közjogi, kulturális és szociális kérdések és törvényjavaslatok vitájában szólalt fel, több törvényjavaslat és jelentés előadója is volt. A Nemzeti Egység Pártjának jogtanácsosa volt s e tisztségét megtartotta a Magyar Élet Pártjában is. Jogtanácsosa a» 1939 májusában Darányi Kálmán ny. miniszterelnök elnökletével megalakult MagyarNémet Társaságnak is. Régi kerülete, amely az új kerületi beosztásnál húsz községgel megnagyobbodott és a zalaszentgróti választókerület nevet kapta, most másidízben választotta meg képviselőjének. Ilovszky János (Nagykanizsa, Magyar Élet Pártja) 1888-ban született Budapesten. Evangélikus, nős, kormány főtanácsos, az édesatyja által 1872-ben alapított porcellán-, üveg- és díszmüáruJkereskedés tulajdonosa. Kereskedelmi képzettséggel rendelkező munkakönyves iparos, aki saját erejéből küzdötte fel magát a keresztény ipari és kereskedelmi élet vezetői közé. 1919-ben (kezdődött közéleti pályafutása, amikor a kommün alatt az ellenforradalmi mozgalom egyik vezetőjeként fejtett ki értékes működést. Az alkotmányosság helyreálltával már 1920-ban megválasztották székesfővárosi törvényhatósági bizottsági taggá s azóta is igen élénk szerepet visz a székesfőváros törvényhatósági életében. A fővárosi tisztviselőtársadalom érdekében tett indítványaiért" a Fővárosi Alkailmazottak Nemzeti Szövetsége még 1924-ben egyedüli polgári tiszteletbeli tagjává választotta meg. 1922-ben alelnöke, majd később elnöke lett a Népszínházi Nyugdíjintézetnek s az értéktelen kötvényvagyonnal rendelkező intézményt annyira fejlesztette, hogy nyugdíjasai ma máir majdnem teljes nyugdíjjárandóságban részesülnek. 1923-ban igazgatósági tagja lett a Budapesti Kisipari Hitelintézetnek, amelynek fejlesztésiében szintén nagy eredményt ért el. 1932-ben a Baross Szövetség meghívta az országos elnöki tisztségre s nagy lelkesedéssel kezdte meg az intézmény megerősítését s szervezetének országos kifejlesztésére irányuló munkás-