1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.

Képviselőház - Az Országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Dr. Horváth Zoltán

195 1928-ban a Vasmegyei Gazdasági Egyesület szolgálatába lépett mint tisztviselő, később az egyesület titkára, 1938 januárjában pedig az egyesület igazgatója lett. Kezdeményezésére épült meg 1936-han a Vasmegyei Gazdasági Egyesület kétemeletes székháza. 1929 óta felelős szerkesztője a Szombathelyen megjelenő Gazdasági Értesítő című gazdasági szaklapnak, amelyben s különböző más lapokban is több szakcikke jelent meg a mezőgazdaság köréből. Ügyvezető igazgatója a Vasmegyei Szarvasmarhatenyésztő Egyesületnek és a Gyümölcstermelők Vasvármegyei Tagegyesületének, választmányi tagja a Felsődunántúli Mezőgazdasági Kamarának. 1934 óta tagja Vas vármegye törvényhatósági bizottságának. Dr Horváth Zoltán (Dél-Pest vármegye, Független Kisgazda Párt) 1880-ban született Újvidéken. Római katolikus, nős, ügyvéd. A (középiskoláit Újvidéken és Budapesten végezte és ugyanitt avatták jogi és államtudományi doktorrá. Egyetemi évei alatt az ellenzéki érzelmű ifjúság egyik vezére volt. 1901ben az egyetemi kereszt-mozgalmak idején egyik vezetője volt a mozgalomnak és résztvett az első kereszt feltételében. Ezért egy fél évre kitiltották az egyetemről és hogy mégse veszítse el a fél évet, bevonult egyéves önkéntesi katonai szolgálatra. Ügyvédi oklevelét 1906-ban szerezte meg Budapesten és utána Kiskunfélegyházán nyitott ügyvédi irodát. A városi közéletben kezdettől tevékeny szerepet vitt, 1908-tól négy esztendőn át tiszteletbeli tanácsnoka volt a városnak, 1908-ban megválasztották a képviselőtestület tagjának, 1909-ben pedig Pest vármegye törvényhatósági bizottságának is tagja lett. 1914^ben már az első mozgósításkor bevonult és előbb a déli harctéren mint népfelkelő főhadnagy teljesített szolgálatot, azután Szegeden mint főhadnagy és százados-hadbíró működött 1918 májusáig. Közérdekből felmentették és mint Pest vármegye tiszti főügyésze, a vármegyében előfordult nagyobb fegyelmi vizsgálatokat folytatta le. A forradalom idején mint a kiskunfélegyházi nemzeti tanács elnöke, megőrizte a lakosság személyi és vagyonbiztonságát. A bolsevizmus alatt túszként hurcolták el. Az országos politikai életben is korán szerepelt és 1910 óta többízben volt képviselőjelölt, de először csak 1922-ben választották meg a .kiskunfélegyházi kerület nemzetgyűlési képviselőjének 48-as és Függetlenségi Kossuth Párt programjával. A második nemzetgyűlésen minden fontosabb törvényjavaslat vitájában részt vett és az ellenzék legexponáitabb tagjai közé tartozott. 1924-ben, miután bebizonyosodott, hogy nem összeférhetetlen a képviselőséggel, városi tiszti főügyésznek választották. Az 1926. és 1931. évi országgyűlési választások során kisebbségbe szorították, de mint Kiskunfélegyháza városi tiszti főügyésze és képis*