1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.

Képviselőház - Az Országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Dr. Horváth Zoltán

195 1928-ban a Vasmegyei Gazdasági Egyesület szolgálatába lépett mint tisztviselő, később az egyesület titkára, 1938 januárjában pedig az egyesület igazgatója lett. Kezdeményezésére épült meg 1936-han a Vasmegyei Gazdasági Egyesület kétemeletes székháza. 1929 óta felelős szerkesztője a Szombathelyen megjelenő Gazdasági Értesítő című gazdasági szaklapnak, amelyben s különböző más lapokban is több szakcikke jelent meg a mezőgazdaság köréből. Ügy­vezető igazgatója a Vasmegyei Szarvasmarhatenyésztő Egyesület­nek és a Gyümölcstermelők Vasvármegyei Tagegyesületének, választmányi tagja a Felsődunántúli Mezőgazdasági Kamarának. 1934 óta tagja Vas vármegye törvényhatósági bizottságának. Dr Horváth Zoltán (Dél-Pest vármegye, Független Kisgazda Párt) 1880-ban született Újvidéken. Római kato­likus, nős, ügyvéd. A (középiskoláit Újvidéken és Budapesten végezte és ugyanitt avatták jogi és államtudományi doktorrá. Egyetemi évei alatt az ellenzéki érzelmű ifjúság egyik vezére volt. 1901­ben az egyetemi kereszt-mozgalmak idején egyik vezetője volt a mozgalomnak és résztvett az első kereszt feltételében. Ezért egy fél évre kitiltot­ták az egyetemről és hogy mégse veszítse el a fél évet, bevonult egyéves önkéntesi katonai szolgálatra. Ügyvédi oklevelét 1906-ban szerezte meg Budapesten és utána Kiskunfélegyházán nyitott ügyvédi irodát. A városi közéletben kezdettől tevékeny szerepet vitt, 1908-tól négy esztendőn át tiszte­letbeli tanácsnoka volt a városnak, 1908-ban megválasztották a kép­viselőtestület tagjának, 1909-ben pedig Pest vármegye törvényható­sági bizottságának is tagja lett. 1914^ben már az első mozgósításkor bevonult és előbb a déli harctéren mint népfelkelő főhadnagy teljesí­tett szolgálatot, azután Szegeden mint főhadnagy és százados-hadbíró működött 1918 májusáig. Közérdekből felmentették és mint Pest vár­megye tiszti főügyésze, a vármegyében előfordult nagyobb fegyelmi vizsgálatokat folytatta le. A forradalom idején mint a kiskunfélegy­házi nemzeti tanács elnöke, megőrizte a lakosság személyi és vagyon­biztonságát. A bolsevizmus alatt túszként hurcolták el. Az országos politikai életben is korán szerepelt és 1910 óta többízben volt képviselő­jelölt, de először csak 1922-ben választották meg a .kiskunfélegyházi kerület nemzetgyűlési képviselőjének 48-as és Függetlenségi Kossuth Párt programjával. A második nemzetgyűlésen minden fontosabb tör­vényjavaslat vitájában részt vett és az ellenzék legexponáitabb tagjai közé tartozott. 1924-ben, miután bebizonyosodott, hogy nem összefér­hetetlen a képviselőséggel, városi tiszti főügyésznek választották. Az 1926. és 1931. évi országgyűlési választások során kisebbségbe szo­rították, de mint Kiskunfélegyháza városi tiszti főügyésze és kép­is*

Next

/
Oldalképek
Tartalom