1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.

Képviselőház - Az Országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Dr. Horváth Ferenc - Horváth Géza

193 Dr Horváth Ferenc (Sopron-Csepreg, Magyar Élet Pártja) 1890-ben született Lövőn, kisgazda családból. Római katolikus, nős, késgyáros. A középiskola elvégzése után a budapesti egyetemen hallgatott jogot, ahol 1913-ban avatták államtudományi doktorrá. Állami szolgálatát az igazságügyminisztériumban kezdte meg, majd a Legfőbb Állami Számvevőszékhez került, ahol 1914-ben segédfogalmazóvá nevezték ki. Hivatali pályáján gyorsan haladt előre, 1915-ben fogalmazó, 1917-ben segédtitkár lett. Fontos, bizalmas ügyek intézését bízták reá; s amellett hosszú ideig volt személyi titkára dr Strausz Istvánnak, a Legfőbb Állami Számvevőszék elnökének. Hivatali teendői mellett sokat foglalkozott közgazdasági elméleti és gyakorlati kérdésekkel. Hivatali állásától szolgálati idejének fenntartása mellett 1920-ban megvált s átvette családi vállalatuknak, a Grill Mihály utóda budapesti cégnek a vezetését. Vállalata vezetése alatt 1924-ben Lövőn, szülőfalujában késgyárat létesített, mely ma több mint 100 munkást és alkalmazottat foglalkoztat. 1935-ben került a parlamentbe, amikor a lövői kerületben független kisgazdapárti programmal választották képviselővé, nagy szótöbbséggel a Keresztény Gazdasági Párti Nyisztor Zoltánnal szemben. A Független Kisgazda Pártból azonban hat képviselőtársával 1938-ban kilépett, mert nem értett egyet a párt vezetésével. Kezdettől résztvett a Magyar Élet Mozgalomban, majd a Magyar Élet Pártjának megalakulása alkalmából csatlakozott az új párthoz. Az elmúlt parlamenti ciklusban sűrűn szólalt fel pénzügyi és gazdasági vonatkozású kérdésekben. Felszólalásait mindig komoly felkészültség és hozzáértés jellemezte. Horváth Géza (Gyoma, Magyar Élet Pártja) 1885-ben született Komáromban. Református, nős, nyugalmazott ezredes. Középiskoláit Komáromban és Érsekújváron végezte, ahonnan a pécsi honvédhadapródiskolába került. Elvégezte a m. kir. honvéd felsőbb tiszti iskolát Budapesten és a császári és királyi bécsi hadbiztosi iskolát. 1904-ben nevezték ki a m. kir. 12. honvédgyalogezred hadnagyává, 1910ben pedig a m. kir. székesfehérvári 17. honvédgyalogezred főhadnagyává. 1913-ban a hadbiztosi tisztikarba vették át, miután befejezte a háromévi magasabb képzettséget biztosító iskolákat. A világháborúban mindvégig mint 13