1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.

Képviselőház - Az Országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Hokky Károly

189 1935-ben választotta meg a Nemzeti Egység Pártja programjával s a képviselőházban is főként mezőgazdasági, bortermelési, valamint katonai és kisipari szakkérdésekkel foglalkozott. A mezőgazdasági munkásbiztosításnak egyik legrégibb harcosa. A kormányzó a mezőgazdasági élet terén kifejtett működéséért a gazdasági főtanácsosi címmel tüntette ki. Vármegyei bizottsági tag, községi és járási mezőgazdasági bizottsági elnök, Somogy vármegye Gazdasági Egyesületének igazgató-választmányi tagja. Elnöke a Komlótermelők Egyesületének. Tiszteletbeli elnöke a Budapest XIV. kerület frontharcos főcsoportnak. Kötcse és Zics község díszpolgára. Hokky Károly (Meghívott képviselő, Felvidéki Egyesült Magyar Párt) 1883-ban született Abaujszepsiben, Római katolikus, nős, tanügyi főtanácsos, felsőkereskedelmi iskolai igazgató. Egyetemi tanulmányait a budapesti és kolozsvári tudományegyetem bölcsészeti karán végezte és azután középiskolai tanári oklevelet szerzett. A világháborúban mint a 34. gyalogezred tartalékos tisztje vett részt, de az orosz fronton történt megsebesülése után szolgálatonkívüli viszonyba helyezték és azután Belgrádban, Krajová» és Udinében teljesített szolgálatot. Tanári pályafutását mint gyakorló tanár kezdte a budapesti Damjanich-utcai főgimnáziumban, azután Kassára nevezték ki helyettes tanárnak és a felsőkereskedelmi iskolának volt rendes tanára a háború kitöréséig. Az államfordulat után a csehek már 1919 októberében elbocsátották a közoktatási szolgálatából. 1921-től; Nagyszöllősön a Kárpátaljai Keresztényszocialista Pártnak főtitkára, később pedig ügyvezetője volt. 1928 októberében a ruszimszkói tartománygyűlés megnyitásakor megválasztották tartománygyűlési képviselőnek, 1929-ben a prágai nemzetgyűlés

1 képviselője lett, 1935-től kezdve pedig a prágai parlament szenátora volt egészen 1939 február 6-ig, amidőn a bécsi döntést követően a csehszlovák legfelsőbb Köz igazgatási Bíróság megfosztotta mandátumától. Mánt a kárpátaljai keresztényszocialista párt ügyvezetője, olyan sikeresen működött, hogy a pártnak magyar tagozata mellett volt külön német, ruszin, sőt román tagozata is. Középapsa románajkú községben a párt lajstromára 900 szavazatot adtak le, holott a legnagyobb magyar községben is mindössze 1100 szavazatot szerzett a párt. A rahói járásban, ahol alig lakik magyar ajkú szavazó, a csehszlovák rezsim alatt tartott legutolsó választás alkalmával 4000 szavazatot kapott a párt lajstroma és ezzel megközelítette a legerősebb csehszlovák pártot is. Mint a prágai