1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.

Képviselőház - Az Országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Vitéz Hertelendy Miklós

188 és egyideig a földművelésügyi minisztériumban teljesített szolgálatot. 1922-iben a déli végek fölszabadulása után Pécsre helyezték és képviselővé történt választásáig erdőfelügyelői minőségben működött. A Kárpátalja felszabadulásakor bejárta és tanulmányozta az ottani összes állami és a nagyobb magán- és közbirtokossági erdőket. Hivatalos működése idején sokat érintkezett a falu népétvei és gazdasági kérdésekben is jótanácsokkal és útbaigazításokkal látta el. A gondjaira bízott erdőbirtokokat a modern erdőgazdaság irányelvei szerint rendezte be, úgyhogy a kezelése alatt álló erdőbirtokokon a telepítési és erdősítési eredmények általános feltűnést keltettek. Erdészeti szaklapokban erdészeti vonatkozású cikkeket írt és több vadászati vonatkozású füzetet adott ki. Az 1939. évi általános választáson a siklósi kerületben két ellen j elölj ével szemben nagy többséggel választották meg. Vitéz Hertelendy Miklós (Tab, Magyar Élet Pártja) 1879-ben született a vasmegyei Magyargencsen. Római katolikus, nős, gazdasági főtanácsos, nyugalmazott huszáralezredes. Ősi magyar nemesi család sarja. Nagyapja, Hertelendy Miklós annak idején áthozta huszárjait Galíciából és végigküzdötte velük a 48-as magyar szabadságharcot s mint ezredes Klapka seregében résztvett Komárom védelmében. A középiskola után a bécsújhelyi katonai akadémiát, majd a bécsi lovaglótanárképző iskolát végezte s 1899 ben a volt 14. közös huszárezredben kezdte meg szolgálatát. A háború kitörésekor a volt 10. közös huszárezred kötelékében, mint századparancsnok ment a harctérre. A szerb, orosz és olasz harctéren több ütközetben vett részt, így a limanovai csatában is s öt napon át Jablonie egyik védője volt. Betegen hagyta el a harcteret és mint lábbadozót a közös hadügyminisztériumba osztották be, később pedig a haimburgi katonai műszaki akadémia kiképző tanára lett. 1918 szeptemberében őrnaggyá lépett elő s a háború után történt nyugdíjazásakor megkapta az alezredesi címet. Katonai pályája során több ízben volt tanár a katonai főreáliskolában s az akadémián, ismételten volt tisztiiskola parancsnok is. A háború befejezése óta birtokán és bérletén gazdálkodik. Mint gyakorlati gazda öt félévet hallgatott a közgazdasági egyetem mezőgazdasági karán s ma is behatóan foglalkozik gazdasági szakkérdésekkel. A Köztelekben isok mezőgazdasági és közgazdasági vonatkozású cikke jelent meg. A különböző mezőgazdasági egyesületek életében is tevékeny résztvesz. A tabi kerület elsőízben