1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.

Képviselőház - Az Országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Haulik György - Dr. Hápka Péter

186 Haulik György (Meghívott képviselő, Felvidéki Egyesült Magyar Párt) 1879-ben született Vágfarkasdon. Római katolikus, nős, földműves. Hat elemi iskolát végzett, azután önképzés útján tanult tovább. Huszonhét éves korában már Vágfarkasd község képviselőtestületének és elöljáróságának tagja volt. A háború kitörésekor bevonult és mint tizedes vett részt a háborúban egészen leszereléséig. 1920-ban megszervezte a magyar kisgazda- és kisiparospártot, 1928-ban pedig a Szlovenszkói Magyar Kultúregyesületet, amelynek elnöke lett. Elnöke még sok más társadalmi és kulturális egyesületnek, amelyeknek létrehívásában, vagy vezetésében 30 esztendőn keresztül vett részt. A magyar kisebbség érdekében kifejtett fáradhatatlan, önzetlen munkája miatt a húszéves elnyomás idején állandó üldöztetésnek volt kitéve. Működését a cseh hatóságok mind biztonsági, niind gazdasági szempontból a csehszlovák államra károsnak tartották. 1930-ban fellebbezést adott be a vágsellyei képviselőtestület határozata ellen, amelyben kimondták, hogy Massaryknak Vágsellyén szobrot állítanak fel és a fellebbezéssel megakadályozta a szobor felállítását. A magyar kisebbség jogaiért állandó harcban állt a cseh hatóságokkal. Dr Hápka Péter (Kárpátaljai meghívott képviselő) 1885^ben született Kökényesen, Mármaros megyében. Görög katolikus, nős, ügyvéd. 1909ben tett ügyvédi vizsgát és azóta ügyvédi gyakorlatot folytat Técsőn. 1914 végén vonuílt be a 3. honvédtüzérezredhez, két és félévi harctéri szolgálat után négy vitézségi éremmel és hadnagyi ranggal olasz fogságba került, 1919 tavaszán szabadult. 1920 júliusig román megszállás, azután cseh megszállás alatt élt. A mármarosi magyarság érdekében dolgozott. Az ukrán uralom alatt kétszer letartóztatták. A Szics-uralom idején megszeirvezte Técső férfilakosságát és a 'lefegyverzett csendőrök és fináncok fegyvereivel, részint egy nagyorosz származású tüzéralezredestől kapott gépfegyverekkel és fegyverekkel olyan nemzetőrséget szervezett, amellyel nemcsak Técsőt, de a szomszédos falukat is megvédték a visszavonuló Szics-gárdistáktóí! mindaddig, amíg 1939 március 16-án éjjel megjöttek a felszabadító honvédek. Ezután mint járási miniszteri biztos működött országgyűlési képviselővé történt meghívásáig.