1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.

Képviselőház - Az Országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Gacs János

176 tolása után meghívták a magyar képviselőház tagjának és az új országgyűlésen is mint meghívott képviselő lett újból tagja a parlamentnek . Gacs János (Sopron vm. és Sopron város, Magyar Élet Pártja) 1897-ben született a sopronmegyei Edve községben. Pápai kamarás, a soproni Szent Imre Kollegium igazgatója. Régi magyar családból származik, mely 1735-ig vezeti vissza családfáját. Atyja, néhai Gacs János, kisbirtokos volt A soproni bencés gimnáziumban végezte a középiskolát s 1915-ben mint önkéntes bevonult a Wienben állomásozó volt közös 76. gyalogezredhez. Később a volt losonci 25. közösgyalogezredhez került s ennek kötelékében ment az orosz harctérre. Résztvett Brodynál a második Brussik>w offenzívában, 1916 szeptemberében pedig a Jassionownál vívott ütközetben. Itt szerezte meg a kisezüst vitézségi érmet és a Károlycsapatkeresztet. Az orosz harctéren 1917 novemberéig volt az első tűzvonalban, innen 1918 elején az olasz frontra került s Udinénál volt, 1918 májustól pedig Prágában, Kuttenbergben, Pilsenben, Wienben és Termitében teljesített karhatalmi szolgálatot az összeomlásig. A leszerelés után megkezdte teológiai tanulmányait az esztergomi érseki és a szombathelyi teológián s megtanulta az angol és a német nyelvet is. 1923-ban történt felszentelése után rövid ideig Körmenden működött mint káplán, majd 1923 novemberétől majdnem két éven át udvari pap volt a szombathelyi püspöki udvarban. Innen a pesti Szent Imre kollégiumba került, ahol előbb prefektus, később igazgatóhelyettes volt, 1936 novemberében pedig a soproni Szén Imre kollégium igazgatója lett. 1934-ben püspöki tanácsossá, 1936-ban pápai kamarássá nevezték ki. Papi működése mellett nagy buzgalommal vett részt az ifjúság nevelésében és a cserkész-mozgalomban. Mint cserkésztiszt három éven át a budapesti I. Cserkészkerület ügyvezető elnöke volt. Résztvett az 1929. évi angliai cserkész világjamboreen, a gödöllői cserkész világtáborozáson pedig ő volt a vezérkari főnökhelyettes. Ismert nevet szerzett magának az ifjúsági irodalomban. Résztvett Marczell Mihály: „Esto Vir" és ugyancsak Marczell Mihály: ,,Kemény parancs" című pedagógiai művének megírásában. Sok tanulmánya jelent meg cserkész és szociális folyóiratokban. Alelnöke a Széchenyi Társaságnak, kerületi és országos intézőbizottsági tagja a Magyar Cserkész Szövetségnek. Sopron vármegye és Sopron város lajstromos listáján mint második jelöltet választották meg a Magyar Élet Pártja programjával, ellenjelöltje a nyilaskeresztes listán Széchenyi Lajos gróf és Kovács Sándor volt.