1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.

Képviselőház - Az Országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Dr. Ferenczy Tibor

171 három cikluson át elnöke volt. A magyar képviselőházban immár másodszor foglal helyet mint meghívott képviselő. Dr Ferenczy Tibor (Debrecen, Magyar Élet Pártja) 1881-ben született Debrecenben. Római katolikus, nős, az államrendőrség volt budapesti főkapitánya. Régi szabolcsmegyei nemesi családból származik, atyja Hajdú vármegye főszolgabírója volt. A középiskolai tanulmányokat Debrecenben, Temesvárott és Iglón végezte el, jogi tanulmányait Budapesten és Berlinben folytatta s Budapesten szerezte meg a jogi és államtudományi tudorságot s elvégezte a lipcsei kereskedelmi főiskolát is. 1904-ben mint joggyakornok a budapesti táblánál kezdte meg pályáját. 1907-ben az az aradi törvényszéken bírósági jegyző volt, 1912-ben pedig ugyanitt királyi alügyésszé nevezték ki. 1914-ben a debreceni ügyészségen mint királyi ügyész folytatta működését. A világháború kitörésekor mint tartalékos huszárhadnagy vonult be katonai szolgálatra. Résztvett az olasz, az orosz és a román fronton több ütközetben és vitéz magatartásáért megkapta mind a két Signum Laudist a kardokkal s a II. oszt. porosz királyi vaskeresztet is. A háború után, 1920-^ban rendőrfőtanácsos lett Debrecenben s ekkor pályája új fejezetéhez érkezett. Kiváló képességei a rendőrség szolgálatában újabb lehetőségeket biztosítottak számára, megnövekedett munkakörében pedig páratlan buzgalommal érdemelte ki a város közönségének szeretetét és feljebbvalóinak maradék nélkül való bizalmát. 1924-ben a szombathelyi kerületi főkapitányság vezetését vette át s mint kerületi főkapitány, nyolc éven át vett részt Vas, Zala, Sopron és Győr vármegyék, valamint Sopron és Győr város törvényhatósági életében. 1932ben nevezték ki budapesti főkapitánnyá s ötéven keresztül, 1937-ben bekövetkezett nyugdíjazásáig a legnagyobb megelégedésre töltötte be ezt a tisztséget. Nevéhez és működéséhez a főváros rendőrségének sok kiváló teljesítménye, de sok szociális intézkedés is fűződik. Igen élénk szakirodalmi tevékenységet fejtett ki a rendőrségi szaklapokban. A budapesti rendőrtiszti karnak nem csupán hivatali minőségében volt kiváló irányítója, hanem a bajtársi szellem, a szakképzettség fokozása,, a kulturális és testi nevelés fejlesztése terén is. Több külföldi tanulmányúton képviselte a magyar rendőrtiszti kart. 1930-ban résztvett Antverpenben a nemzetközi rendőri és bűnügyi kongreszszuson, 1936-ban pedig egy lengyel tanulmányúton a magyar rendőri küldöttség vezetője volt. Választmányi tagja az Országos Kaszinónak, társelnöke a Társadalmi Egyesületek Szövetségének, örökös díszelnöke a Budapesti Rendőrtiszti Atlétikai Cíubnak, elnöke a Debreceni Tornaegyletnek.