1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.

Képviselőház - Az Országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Egry Ferenc - Egry Zoltán

-165 Egry Ferenc (Meghívott «képviselő, Felvidéki Egyesült Magyar Párt) 1864-ben született Kisgejőcön, Ung vármegyében. Református, nős, földbirtokos és harangöntő. A református községi iskolát megeste Kisgejőcön. Már 18 éves korában tagja és egyik vezetője volt a Függetlenségi Pártnak Ung vármegyében és a nagykaposi választókerületben többször győzelemre segítette a függetlenségi párt jelöltjét. Ung vármegye közéletében is állandóan résztvett. Az ungi református egyházmegye gondnoka. Az idegen megszállás idején két évtizeden át a Kárpátaljai Magyar Párt elnöke és szenátora volt. Az új országgyűlésnek meghívás alapján tagja. Egry Zoltán (Mezőcsát, Magyar Élet Pártja) 1874-ben született Örd-Füzesen. Református, nős, nyugalmazott huszárezredes, földbirtokos. A régi nemesi család Erdélyből, a Mezőségből származik, melynek tagjai ott a botházi elnőnevet is viselik. Középiskoláit a kolozsvári református gimnáziumban végezte, majd 1894-ben elvégezte a budapesti hadapródiskolát és katonai szolgálatát a volt 5. közös gyalogezredben kezdte meg. Később a lovassághoz lépett át és 1900-tól a 15. huszárezred kötelékében teljesített szolgálatot. A háború kitörésekor mint századparancsnok ment ki a harctérre ezredével s az orosz fronton teljesített elsővonalbeli szolgálatot. 1916-ban őrnaggyá léptették elő. 1918 tavaszán az olasz harctérre ment. Vitéz és bátor magatartásáért a III. osztályú katonai érdemkereszttel, majd a Signum Laudisszal tüntették ki és még több háborús kitüntetése van. A kommün kitörésekor nyugdíjaztatását kérte, majd Erdélybe ment, innen azonban a románok kiutasították. 1919 őszén menekült el Erdélyből s ekkor továbbfolytatta katonai pályáját. 1922-ben mint ezredes került nyugdíjba s azóta Nyékládházán, Borsod megyében, családi birtokán gazdálkodik. Erőteljesen részt vesz a megyei társadalmi és egyházi életben. Egyházközségi főgondnok, járási mezőgazdasági bizottsági elnök, megyebizottsági tag, a kisgyűlés tagja és több kulturális és társadalmi egyesületben visel tisztséget. 1936 márciusában időközi választáson a Nemzeti Egység Pártja programjával a mezőcsáti kerületben indult a választási küzdelembe s Farkas Olivér független kisgazdával szemben mandátumot kapott. Az elmúlt ciklusban főként gazdasági kérdésekkel foglalkozott. A mostani választáson ismét a kisgazdapárti Farkas Olivérrel szemben választotta meg régi kerülete nagy szótöbbséggel.