1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.

Képviselőház - Az Országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Demkó Mihály

160 Demkó Mihály árpátaljai meghívott képviselő) 1894-ben Bodzásújlakon született. Görög katolikus, nős, pénzügyminisztériumi minisz­teri tanácsos, Kárpátalja kormányzói biztosa mellett gazdasági tanácsadó. 1913-ban végezte el a tanítóképző intézetet Ungvárott és még ebben az évben Pisztraházán tanító lett. A világháború kitörésekor a budapesti 1! számú honvédgyalogezredben szolgált. A háború után Munkácson megalakította a Kárpáti Futár című napilapot, amelynek főszerkesztője és kiadója volt. A csehek később a lapot beszüntették és azóta a Rusz­kij Vesztnyik szerkesztője mind a mai napig. Elsajátította az orosz, szlovák és a cseh nyelvet, széleskörű publicisztikai tevékenységet fejtett ki Kárpátalja autonómiája és a magyarorosz lakosság fel­szabadítása ctrdekében. Egyike volt azoknak, akik fáradhatatlan munkássággal tartották ébren a rutén nép leikében a Magyarország­hoz való tartozandóság érzését s a Szent István birodalmába való visszatérés reményét. A csehek négyízben börtönözték be és a cseh­szlovák államvédelmi törvény alapján 22 esetben folyt ellene eljá­rás. Több önálló munkája jelent meg, köztük: Radies parasztköztár­sasága; A munka és munkás Podkarpatska Ruszban; Duchnovics levelei; Az autonom földmívesszövetség története. Az „Orel" magyarorosz ifjúsági kultúr- és sportegylet elnöke, a munkácsi görög katolikus hitközség világi elnöke, az Autonom Földműves Szö­vetség ügyvezetője, a magyarorosz nemzeti színház ügyvezető alel­nöke, Munkács város képviselőtestületének és Bereg vármegye tör­vényhatósági bizottságának tagja. 1928-ban résztvett Rigában az orosz kisebbségek kongresszusán, majd a genfi kisebbségi kongresz­szuson, amelynek mai napig tágja. A genfi nemzetközi kisebbségi újságírók vezetőségének szintén tagja. Hét évig tagja volt a ruszin tartománygyülésneik és az Országos Választmánynak. Alapítója az Autonom Földműves Szövetségnek. A magyar csapatoknak Kárpát­aljára történt bevonulása előtt elfogató parancsot adtak ki ellene a csehek, de sikerült megszöknie és a honvédség bevonulásáig elrej­tőzködött. 1939 június 28-án a kormányzó miniszteri tanácsossá nevezte ki s azóta, Kárpátalja kormánybiztosa mellett mint gazda­sági tanácsadó szolgálja tudásával s gyakorlati érzékével Kárpát­alja gazdasági és szociális helyzetének emelésére irányuló törek­véseket és július elsején meghívták a magyar országgyűlés kép­viselőházába.

Next

/
Oldalképek
Tartalom