1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.

Képviselőház - Az Országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Dr. Cselényi Pál

147 Dr Cselényi Pál (Budapest I., Magyar Élet Pártja) 1885-ben született Székesfehérvárott. Ró­mai katolikus, nőtlen, kormányfőtanácsos, a Nemzeti Hitelintézet igazgatója. Középiskolai tanulmányait a kalocsai Jézus Társasági fő­gimnáziumban végezte, majd a budapesti tudo­mányegyetem jogi karán folytatott tanulmá­nyokat és itt avatták doktorrá. A világháború kitörésekor mint tartalékos zászlós vonult be és 1918 novemberében mint tartalékos főhad­nagy szerelt le. Az orosz harctéren számos ütközetben vett részt. Miután harcképtelenné vált, a megszállott Szerbiában a front mögött teljesített szolgálatot. Katonai kitün­tetései: a koronás arany érdemkereszt, a kis ezüst vitézségi érem, a bronz vitézségi érem, a Signum Laudis és a Károly-csapatkereszt. Pályáját a Kisbirtokosok Országos Földhitelintézetének jogi osztá­lyán kezdte meg és onnan került a Nemzeti Hitelintézethez, amely­nek először a IX. kerületi fiókintézetét vezette, később, mint az inté­zet főtitkára működött a központi anyaintézetben és jelenleg a inté­zet igazgatója. Több külföldi tanulmányútja során bejárta Európa legnagyobb részét és különösen az északi államok fővárosait tanul­mányozta. Korán kapcsolódott be a főváros társadalmi és egyesületi életébe. Egyik alapítója és ma országos elnöke a Keresztény Pénz­intézeti Tisztviselők Országos Szövetségének, amely húsz esztendeje áll fenn. Elnöke az összes számottevő keresztény és nemzeti érdek­képviseleteket magában foglaló csúcs-szervezetnek, az úgynevezett Magánalkalmazotti Szervezetek Nemzeti Blokkjának. Elnöke a Mátyás Király Városi Keresztény Társaskörnek, társelnöke a Buda­pesti Budai Torna Egyletnek és a Pénzügyi Tisztviselők Sport­klubjának. Tiszteletbeli tagja az Orbánhegyi Egyesületnek és választmányi tagja a Klotild Szeretetháznak. A székesfőváros tör­vényhatósági életben is régóta tölt be irányító szerepet. Wolff Károly híveihez tartozott s a Keresztény Községi Párt programjá­val 1931-ben választották meg a fővárosi törvényhatósági bizott­ság tagjának, s azóta tevékeny résztvesz a főváros autonómiájának életében, tagja az igazoló választmánynak, a pénzügyi szakbizott­ságnak, a kegyúri bizottságnak és cenzora a székesfővárosi adó­szedők és adótisztviselők szakvizsgájának. A törvényhatósági élet­ben főként szociális, pénzügyi és gazdaságpolitikai kérdésekkel fog­lalkozik, 10*

Next

/
Oldalképek
Tartalom