1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.

Képviselőház - Az Országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Gróf Csáky István dr.

145 csapatok 1914 decemberében Pietrikovot elfoglalták, a menekülő oroszok súlyos állapotát látva a korházban hagyták. így került ismét vissza csapataihoz, súlyos sérülése miatt azonban, mint 75 százalékos rokkant hadnagy leszerelt. Vitéz magatartásáért több kitüntetésben részesült. Nógrád vármegye társadalmi, kulturális és politikai életében élénk részt vett. Tagja a vármegye törvényhatósági bizottságának és kisgyűlésének. Kerületének népe már évekéi ezelőtt felkérte a jelöltség vállalására s most nagy szótöbbséggel választotta meg képviselőjének. Gróf Csáky István dr (Sopron, Magyar Élet Pártja) 1894-ben született Segesváron. Római katolikus, nőtlen, külügyminiszter. A Csáky-család erdélyi ágából származik. 1919-ben végezte el a konzuli akadémiát, de a Pázmány Péter Tudományegyetemen is folytatott tanulmányokat és államtudományi doktori oklevelet szerzett. Szolgálatonkívüli huszárfőhadnagy. Anyanyelvén kívül német, francia, angol, olasz, spanyol és román nyelven beszél. 1919-ben mint követségi attasé lépett a magyar külügyi szolgálatba és mint a magyar békedelegáció titkára vett részt a béketárgyalásokon. 1921-ben II. osztályú követsági titkárnak nevezték ki és ebben a minőségben működött a vatikáni magyar királyi követségen. 1923-tól ismét a külügyminisztérium központjában teljesített szolgálatot, majd 1924-ben a bukaresti követségre osztották be, ahol 1926-ig maradt. Azután ismét a külügyminisztérium központjában működött és 1928-ban lett I. osztályú követségi titkár. A külügyminisztérium sajtóosztályán, mint Bárdossy László sajtófőnök helyettese széleskörű szakismeretével általánosan feltűnt és a belföldi és külföldi sajtóban sok hívet szerzett. Gróf Bethlen István miniszterelnököt több külföldi útjára elkísérte és amidőn Bárdossy László, mint követségi tanácsos Londonba távozott, Csáky István gróf vette át a külügyminisztérium sajtóosztályának vezetését és ezalatt újból gyarapította értékes összeköttetéseit. 1933-ban mint követségi tanácsost ügyvivői minőségben a madridi és lisszaboni követségek élére állították. 1935-ben ismét visszakerült Budapestre és Kánya Kálmán külügyminiszter mellett, mint a miniszter katoinetjének vezetője működött és a miniszter oldalán ezt a nehéz és felelősséggel teljes szolgálatot az egész budapesti diplomáciai testület és a magyar politikai körök legteljesebb megelégedésére töltötte be. A magyar kormány megbízásából sok külföldi kiküldetésben vett részt. Tagja volt a magyar kormány által V. György angol király temetésére 1936 januárban kiküldött delegációnak és 10