1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.

Képviselőház - Az Országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Bródy András

141 Fokozatosan kapcsolódott be a községi, majd a vármegyei politikai életbe. 1929 óta tagja Kunbaja község képviselőtestületének, 1935 óta pedig Bács-Bodrog vármegye törvényhatóságának. Bródy András (Kárpátaljai meghívott képviselő) 1895-ben született Ungváron. Görög katolikus, nős, volt kárpátaljai miniszterelnök, újságíró. Középiskoláit Ungváron végezte, azután egy esztendeig a nagybocskói községi iskolában működött mint tanító. A világháború idején a 12. honvédgyalogezredben szolgált négy esztendeig és mint tartalékos hadnagy szerelt le. Katonai kitüntetései a bronzérem és a Károly-csapatkereszt. A háború után a budapesti egyetem jogi karára iratkozott be és attól kezdve állandóan foglalkozott az újságírással is, de riportjai már azelőtt is jelentek meg. A háború befejezése után Munkácsra került, ahol először a Tyukodi Pajtás című szatirikus riportlapot szerkesztette, majd a Kárpáti Futár című napilap szerkesztője lett. 1924-ben a Ruskij Vesztnyik című orosz napilapot, az Autonom Földműves Szövetség (Kurtyák-párt) lapját kezdte szerkeszteni és élénk részt vett a párt életében is, amelynek Kurtyák elnöksége idején főtitkára volt. A Ruszkij Vesztnyiknek 1933-ig maradt felelős szerkesztője, amidőn Kurtyák halála után a prágai nemzetgyűlésre hívták be képviselőnek. Az 1935. évi általános választáson mint az Autonom Földműves Szövetség listavezetőjét választották meg. A Kárpátalja önkormányzata érdekében a prágai parlamentben kezdettől fogva a legélesebb harcot folytatta. 1933-ban, mindjárt képviselősége kezdetén, Benes expozéjával kapcsolatban feltűnést keltő beszédet mondott, amelyben mindenekelőtt megállapította, hogy a Kárpátalja (Podkarpatska Russ) önkéntes csatlakozásáról szóló állítás történelmi misztifikáció, mert a Kárpátalja orosz nemzeti tanácsa ezt az állítólagos önkéntes csatlakozást csehszlovák szuronyok fedezete mellett tette meg 1919 május 8-án. A kárpátaljai népakarat nem nyilvánulhatott meg szabadon, a nép erről az elhatározásról nem tudott és éppen ezért a csehszlovákok nem hivatkozhatnak a népakarat megnyilvánulására. Bródy András beszéde a köztársaságban óriási vihart váltott ki és heves sajtópolámiákra adott alkalmat. Ugyanebben a beszédében felhívta a csehszlovák kormány figyelmét arra, hogy Csehszlovákiát szövetségesei adandó alkalommal cserben fogják hagyni és Szovjetoroszország nem fog segítségére jönni. Éppen ezért a köztársaságnak olyan külpolitikát kell folytatni, amely a szomszéd országokra támaszkodik és sürgősen meg kell teremteni a jószomszédi viszonyt Németországgal, Lengyelországgal és Magyarországgal.