1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.

Képviselőház - Az Országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Dr. Bárczay János

127 sára és jelentékeny összeggel járult hozzá a Petőfi-család közös sírbahelyezésének költségeihez. A gönczi kerület 1906-ban alkotmány pár ti programmal megválasztotta képviselőjévé, az összeomlásig tagja maradt az országgyűlésnek, a világháború kitöréseikor azonban bevonult s előbb mint honvédhusvzár századparancsnok, később mint honvédzászlóaljparancsnok teljesített szolgálatot. Vitézségéért több ízben kitüntették, Károly király pedig koronázásakor aranysarkantyús vitézzé avatta. Az összeomlás után visszavonult a politikai élettői s somogyszentmiklósi birtokán gazdálkodott. A megyei életben továbbra is jelentős szerepet vitt s 1935-ben a nemzeti egység progromjával Csurgón ismét képviselővé választották. Erős harcosa volt a mezőgazdasági érdekeknek s vezetője volt a párt úgynevezett gazdacsoportjának. Tasnádi-Nagy András országos elnök lemondása után a párt őt választotta meg ország-ds elnökévé s - e tisztségét nagy rátermettséggel mindvégig megtartotta. Amikor a Nemzeti Egység Pártja megszűnt s a Magyar Élet Pártja nevet vette fel, vált meg ettől a tisztségétől, amelyben annyi népszerűséget szerzett magának. A kormányzó ekkor közérdekű érdemes munkássága elismeréséül a Magyar Érdemrend középkeresztjét a csillaiggal adományozta neki. Dr Bárczay János (Gönc, Magyar Élet Pártja) 1900-ban született Abaújkéren. Református, nős, földbirtokos, gazdasági főtanácsos, a Magyar Élet Pártja szervezési és propaganda országos ügyvezető alelnöke. Családja a XIII. században élt Comes Inach de Bárcza-tól származtatja magát 6 az abaujvármegyei Bárcza közságtői kapta nevét. Az ősi községi birtok és kastély a XIII. századtól kezdve ma is a család tulajdona. Zsigmond király 1421-ben adományozott címert Mysén Bárczay Lászlónak, Máté fiának és testvérének, 1430-ban pedig Bárczay László új adományt kapott Bárcza, Hardicska, Kisfalud és Tisza abaújmegyei birtokokra. A középiskolát a miskolci katolikus főgimnáziumban végezte, jogot a kassai és a miskolci jogakadémián hallgatott s a budapesti egyetemen szerezte meg az államtudományi doktori oklevelet. Közben a debreceni gazdasági akadémiának is hallgatója volt. 1918 márciusában vonult be mint önkéntes a volt közös 12. huszárezredhez s a tiszti iskola elvégzése után megkezdte csapatszolgálatát. A forradalom kitörésekor mint tartalékos zászlós szerelt le. Tanulmányainak befejezése után közigazgatási pályára lépett s 1921-ben mint szolgabíró kezdte meg Borsod vármegyében szolgálatát, később alispáni titkár lett. 1924-ben azonban megvált a vármegyei szolga-