1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.

Képviselőház - Az Országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Dr. Baross Endre

125 Pártjának programjával a Nógrád-Hont megyei választáson válasz­tották meg képviselőnek. A képviselőház közoktatásügyi bizottságá­nak elnöke. Nógrád vármegye törvényhatósági bizottságának virilis tagja. A Turul Bajtársi Egyesület Primus Magistère. Dr Baross Endre (Pestvármegye északi kerülete, Magyar Élet Pártja) 1889-ben született Budapesten. Római kato­likus, nős, földbirtokos, gazdasági főtanácsos, a Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesületének alelnöke. Régi nemesi családból, a Baross­család hontmegyei ágából származik. Atyja az 1890-es évek agrármozgalmának egyik legkivá­lóbb harcosa volt, aki a Magyar Mezőgazdák Szövetkezetét s a Köztelek című szaklapot ala­pította. Középiskoláit Tatán a piarista gimná­ziumban s a budapesti Ferenc József intézet­ben végezte, majd a budapesti egyetemen államtudományi oklevelet szerzett. Közben egy évet töltött Franciaországban a montpellieri mezőgazdasági iskolán, ott a szőlészeti és borászati tanfolyamot hallgatta s elvégezte a klosterneuburgi és a budafoki borászati tan­folyamot is. Részben a földművelésügyi minisztérium, részben a Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesülete megbízásából Európa legtöbb, államában járt a szőlő- és borgazdaság tanulmányozására, s hasonló célból volt Algírban is. A világháborúban a szerb és orosz harctéren küzdött s 1916-ban mint huszárhadnagy, orosz fogságba került. Négyévi szibériai hadifogság után 1920-ban tért haza s két év múlva titkára lett a Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesületének, amely 1926-ban igazgatójává választotta meg. Ebben a minőségé­ben részt vett több szőlő- és borgazdasági törvény előkészítésében s több nemzetközi kongresszuson képviselte a magyar szőlő- és bor­gazdaságot. 1935-ben az általános választáson a pilisvörösvári kerü­let választotta meg a Nemzeti Egység Pártja programjával képvise­lőjévé. Szorgalmas tagja volt a törvényhozásnak, minden mezőgaz­dasági és munkáskérdést érintő törvényjavaslatnál felszólalt és több országos érdeklődést keltő interpellációt mondott. A bortör­vénynek és a hegyközségi törvénynek előadója volt. A Kormányzó 1934-ben a mezőgazdaság terén kifejtett érdemes működéséért a gazdasági főtanácsosi címet adományozta neki, 1937-ben pedig a francia Merit Agricole tiszti keresztjével tüntették ki. Elnöke a Magyar Agrár Újságírók és írók Országos Egyesületének, tagja Pest vármegye törvényhatósági bizottságának, az Országos Borgaz­dasági Tanácsnak, a Borbíráló Szakértő Bizottságnak s a francia Comité Internationale de Viticulturenek. Főszerkesztője a „Borá­szati Lapok"-nak, felelős szerkesztője és kiadója a „Hegyközségi Szemlé"-nek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom