1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.

Képviselőház - Az Országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Dr. Bálás Károly

124 gedi ellenforradalomban és a nyugatmagyarorsjzági felkelésben is, majd a csendőrséghez került és 1937-ben léptették elő csendőrőrnaggyá. 1938 szeptember hó l-e óta saját kérelmére nyugalomba helyezték. Ekkor csatlakozott a Magyar Nemzeti Szocialista Párt Hungarista Mozgalomhoz és attól kezdve tevékenyen résztvett a nemzeti szocialista politikában. Az abonyi választókerületben pártonkívüli fajvédő (nyilaskeresztes) programmal választották meg, de ugyancsak megválasztották a pártonkívüli fajvédők középpestvármegyei lajstromán is. Ezidőszerint a Nyilaskeresztes Front tagja, amelynek Matolcsy Mátyás a vezetője. Tagja az Országos Tiszti Kaszinónak, választmányi tagja a Honvédtiszti Vívó Klubnak. A Magyar Érdemrend lovagkeresztjének tulajdonosa. Dr Bálás Károly (Nógrád és Hont vm., Magyar Élet Pártja) 1877-ban született Balassagyarmaton. Római katolikus, a Pázmány Páter tudományegyetem . tanára. Egyetemi tanulmányait a budapesti, bécsi és genfi egyetemen végezte. A budapesti tudományegyetemen avatták a jogés államtudományok doktorává és ez az egyetem habilitálta magántanárnak is. Megszerezte az ügyvédi oklevelet is. 1901—1903-ig mint joggyakornok, majd mint aljegyző működött a budapesti és pestvidéki királyi törvényszéken. 1903—1906-ig Nógrád vármegye tiszti ügyésze és tb. főügyésze volt. 1906-ban a kassai kir. jogakadémiára nevezték ki tanárnak és 1904-ig maradt Kassán. Ekkor a pozsonyi tudományegyetemnek lett a tanára, majd 1918 augusztusában a budapesti tudományegyetem jogi karán a közgazdaságtan ás pénzügytan nyilvános rendes tanárának nevezték ki. A Magyar Tudományos Akadémia levelezőtagja. A Nemzetközi Népességtudományi Intézet és a Nemzetközi Rádiójogi Egyesület magyar csoportjának elnöke. Mint a magyar-csehszlovák, magyar-román és magyar-jugoszláv nemzetközi vegyes döntőbíróság tagja hivatalos kiküldetésben többször járt Hágában és Parisban. Igen széleskörű irodalmi működést fejt ki, közgazdasági és pénzügyi szakmunkákat írt. Tanulmányait és essayt a legkülönbözőbb magyar tudományos folyóiratokon kívül a tudományos világ nemzetközileg ismert gyűjteményei és folyóiratai is közlik. Tagja a Szent István Akadémiának, a Darányi Ignác Agrártudományos Társaságnak, a Magyar Statisztikai Társaság választmányának alelnöke és a Magyar Gazdaságkutató Intézetnek tagja. Az Országos Felsőoktatási Tanács jog- és közgazdaságtudományi szakosztályának és az Országos Statisztikai Tanácsnak tagja. Politikai vezércikkeket több napilapba írt és elnöke a Magyarország és Pest Lapkiadó részvénytársaságok igazgatóságának. Az 1939. évi általános választáson a Magyar Élet