1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.

Képviselőház - Az Országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Dr. Bajcsy-Zsilinszky Endre

122 Párt tagja, a vasvári választókerületben lett országgyűlési képviselő. Az országgyűlés feloszlatásakor Rassay Károlyhoz csatlakozott és az 1935. évi általános választáson Rassay Károllyal együtt volt a budai választókerületben az egyesült baloldali pártok listavezetője. Ugyanabban az esztendőben a törvényhatósági választáson Ripka Ferenc volt főpolgármester listáján, mint második jelölt került az egyesült polgári ellenzék támogatásával Budapest székesfőváros törvényhatósági bizottságába. A képviselőházban ismételten feltűnt erősen ellenzéki felszólalásával és Gömbös Gyula kormányzati rendszerével szemben számtalanszor tett hitet legitimista érzelmei mellett. Az Esti Kurirnak állandó vezércikk írója volt és mint publicista is jelentékeny nevet szerzett. Az 1939. évi általános választáson a budai választókerület a Polgári Szabadság Pártjának programjával küldötte vissza az országgyűlésbe. Dr Bajcsy-Zsilinszky Endre (Szatmár, Ugocsa és Bereg vm., Független Kisgazda Párt) 1886-ban született Szarvason. Ágostai evangélikus, nőtlen, szerkesztő. Egyetemi tanulmányait Lipcsében, Heidelbergben és a kolozsvári tudományegyetemen végezte, ahol jogi és államtudományi doktorrá avatták. A háború kitöréséig főispáni titkár volt a Felvidéken. A világháborúban mint huszártiszt vett részt, ezredének történetét több fegyverténnyel gyarapította és több kitüntetésben részesült. 1916-ban súlyosan meg is sebesült. A háború után az ellenforradalmi szervezkedések központjába került és tevékeny részt vett a MOVE megszervezésében. A bolsevisták elfogták, de megszökött és Szegedre menekült. Itt publicisztikai működésével nagy szolgálatokat tett a keresztény nemzeti gondolatnak. A proletárdikatatura bukása után Budapesten megalakította a Szózat című napilapot, amelynek főszerkesztője volt. 1922-ben a derecskéi választókerület választotta meg egységespárti programmal képviselőnek és igen munkás tagja volt a második nemzetgyűlésnek, amelyen a legkülönbözőbb tárgyú kérdésekben szólalt fel. Gömbös Gyulával együtt kivált ő is az egységes pártból és résztvett a fajvédő párt szervezésében. Mint ellenzéki képviselő élesen bírálta a kormány politikáját. Az 1926. évi téli választáson nem jutott mandátumhoz, de továbbra is szerepet játszott a nemzeti mozgalmakban és ekkor alapította az Előőrs című politikai és társadalmi hetilapot, amelynek hasábjain és különböző napilapokban is széleskörű publicisztikai tevékenységet folytatott. Amidőn a Gömbös-féle fajvédő párt testületileg visszalépett az egységes pártb% nem követte pártját, hanem egyideig pártkereteken kívül maradt, majd megalakította a Nemzeti Radikális Pártot és ennek a programjával