1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.

Képviselőház - Az Országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Dr. Antal István

120 a Szózat című napilap hasábjain, mint vezércikkíró kezdte meg. Amikor 1932 őszén Gömbös Gyula megalakította első kormányát, Őt hívta meg sajtófőnöknek, s mint miniszteri tanácsos, átvette a miniszterelnökség sajtóosztályának vezetését. Gömbös Gyula egyik legbizalmasabb munkatársa volt s működése nemcsak a .sajtópolitikában jelentett új és határozottan keresztény, nacionalista irányt, hanem a népi politika kifejlődését szolgáló szociális és közéleti reformkérdésekiben is közvetlen belső munkatársa volt a miniszterelnöknek. Nagy része volt a Gömbös Gyula kormányzati és politikai célkitűzéseit összefoglaló első szerves reformprogramnak, a 95 pontnak kidolgozásában. Elkísérte Gömbös Gyulát sok külföldi útjára, résztvett azokon a tárgyalásokon, melyek Magyarországot külpolitikai elszigeteltségéből kiemelték. így a többi között szerepe volt az 1934. évi római paktumot megvalósító olaszországi tárgyalásokon is. Sajtófőnöki munkásságában Gömbös Gyula oldalán nemcsak megteremtője volt a keresztény nemzeti sajtónak, hanem rövidesen döntő szerepet biztosított ezeknek az orgánumoknak a közvélemény irányításában. Amikor ezt a munkáját sikeresen elvégezte, a miniszterelnök bizalma 1935 áprilisában az igazságügyminisztérium államtitkári szélkébe rendelte a soronkövetkező reformok törvényalkotási feladatainak előkészítésére. Ekkor jutott képviselői mandátumhoz is. A jászberényi kerület időközi választáson egyhangú mandátummal küldte be a képviselőházba s az 1935. évi általános választáson is egyhangú mandátummal tüntette ki. Gömbös Gyula halála után, 1936 novemberében megvált az igazságügyi államtitkári tisztségtől s hivatali elfoglaltságának megszűnésével, minden energiáját és képességét a törvényhozói munkásságnak szentelte. Erre az időre esik parlamenti, előadói és tudományos munkássága. Nagy történelmi, jogtudományi és szociológiai felkészültségével, sajátosan erőteljes szónoki formakészségével a képviselőház egyik legjobb szónoka. A választójogi törvény, a felsőházi reform, a mezőgazdasági öregségi biztosítás képviselőházi vitájában elmondott, valamint az általános politikai kérdésekkel foglalkozó költségvetési beszédei, nem különben a képviselőházon kívül tartott előadásai, általános érdeklődést és közfigyelmet váltottak ki. Élénk tevékenységet fejtett ki az Interparlamentáris Unió életében is, mint a magyar parlament egyik kiküldöttje s különös érdeklődést keltettek a Rómában és Parisban a parlamenti összeférhetetlenségről tartott előadásai. A szövetkezeti kérdésnek és mozgalomnak továbbra is egyik legavatottabb és lelkes zászlóvivője maradt, A világ szövetkezeteinek párisi kongresszusán ő képviselte a magyar szövetkezeti mozgalmat és mint a nancy-i szövetkezeti iskola előadója előadást is tartott a szövetkezetgazdasági tudományról és a magyar szövetkezeti élet fejlődéséről. 1938 áprilisában Darányi Kálmán miniszterelnök ismét bekapcsolta az 'aktív kormányzati munkába, s ekkor újra igazságügyi államtitkárrá nevezték ki. A régi munkakörben egyik kodifikátora volt a Darányi-kormány sajtópolitikai és közjogi törvényalkotásainak, köztük az első zsidótörvénynek. Megtartotta munkakörét az Imrédy( kormányban és az azt követő Teleki-kormányban is. Résztvett a máso-