1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.

Képviselőház - Az Országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Dr. Zeöld Imre Péter - Vitéz Zerinváry Szilárd dr.

371 Dr Zeöld Imre Péter apest III., Nyilasker észter Párt) 1905-ben született Pilisszentivánon. Református, nős, gyakorlóügyvéd. A középiskolát a budapesti református főgimnáziumban végezte, a jogi és államtudományi doktori oklevelet a budapesti egyetemen ,siz<erezte meg s elvégezte a keleti kereskedelmi akadémiát is. Mint gyakorlóügyvéd, honvédségi védő. Főiskolás kora óta résztvesz a jobboldali mozgalmakban s megalakulásakor csatlakozott a nyilaskeresztes párthoz, amelynek szervezési munkáiban főként a budapesti déli választókerületben vette ki részét. Helyettes vezetője a párt országos jogügyi irodájának. Az 1939. évi általános választáson a párt fővárosi déli kerületének listáján indult s amikor a Közigazgatási Bíróság Nesz Ferenc mandátumát megsemmisítette, Őt mint soron következőt hívták be. Tagja a Turul Bajtársi Egyesületnek, az Erdélyi Férfiak Egyesületének, a Honszeretet Egyesületnek s még több más jobboldali egyesületnek. Vitéz Zerinváry Szilárd dr (Szarvas, Magyar Élet Pártja) 1886-ban született Csornádon, Vas vármegyében. Ágostai evanjgtslikus, nős, nyűg. kir. járásbíró. Apai ágon a Zvarinyi-családból származik, amely olasz eredetű család (Zuarini). Édesanyja a petrovici Sexty-családból való. Középiskoláit a szarvasi evangélikus gimnáziumban végezte, majd a budapesti tudományegyetemen folytatott jogi tanulmányokat, ott avatták jogi doktorrá és megszerezte a bírói és ügyvédi oklevelet is. A világháborúban kezdettől fogva végig résztvett, 25 hónapot a tűzvonalban töltött, azután mint kiképző a cs. és kir. aradi 33. gyalogezred kötelékében az orosz és olasz fronton. Sok ütközetben és- számtalan őrjáratban vett részt, Katonai kitüntetései a következők : a nagyezüst és a bronz vitézségi érem, a Károly-csapatkereszt, a sebesülési érem, a háborús emlékérem,, hadsieiregfőpariancsnokisági dicséret 'és a német háborús emlékérem. A háború után a biharmegyei Élesden, ahol mint bírósági jegyző működött, megtagadta a megszálló román csapatoknak a hűségesküt és ekkor elvesztette állását. Az élesdi erdőigazgatásnál vállalt munkát mint napszámos és egészen az üzemvezetőhelyettesi rangig emelkedett. Élesden résztvett az ellenforradalmi megmozdulásban is és 1922-ben tért vissza Magyarországra. 1924-ben avatták 24*