1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.
Képviselőház - Az Országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Szilvássy Pál
320 irányította és ezt az országos jelentőségű munkáját és szerepét megtartotta és folytatta az Egyesült Felvidéki Magyar Pártban is. A felvidéki magyar reformátusok egyik világi vezetője is volt. Mint a prágai parlament szenátusának tagja, bátor és elszánt harcosa volt a magyar ügynek. A Felvidék felszabadulása után a magyar országgyűlés meghívta a magyar képviselőház tagjának. 1938 decemberében a felvidéki tárcanélküli minisztérium államtitkárának' nevezték ki, egyben a felvidéki földbirtokrendezési ügyek kormánybiztosi teendőinek ellátásával is megbízták. Az úgynevezett cseh földreform kereken egynegyedmillió katasztrális holdat vett el a magyar birtokosoktól, de ebből magyar kisember kezére alig került valami. A maradékbintokok osztogatásával a csehek az ősi magyar Felvidék elnemzetietlenítését igyekeztek előmozdítani, a magyar nemzeti erőket szétdarabolni. A Felvidék felszabadulása után a» 1938. évi XXXI. te.-ben foglalt felhatalmazás alapján rendelettel történt intézkedés a cseh földreform során történt ingatlanszerzések felülvizsgálatára. Kerekszámban százhúszezer ingatlanszerzési bejelentést kellett felülvizsgálni és Szilassy megindította a közel százharmincezer katasztrális hold juttatásának munkálatait. Kiváló közéleti és fáradhatatlan felvidéki munkásságának elismeréséül a nógrádvármegyei Ipolybolyk község 1939 májusában díszpolgárává választotta. Szilvássy Pál (Borsod vm., Magyar Élet Pártja) 1882-ben született Hejőpapin. Református, nős, gazdálkodó. Régi nemesi családból származik, a család nemesi levelét III. Ferdinándtól kapta. A középiskola négy osztályát a miskolci református gimnáziumban végezte. Kora ifjúságától gazdálkodik s fiatalon bekapcsolódott a közügyekbe is. Már huszonötéves korában tagja volt községe képviselőtestületének s azóta állandóan részt vesz községe vezetésében, de egyháza életében is tevékeny szerepet visz, mint a presbitérium tagja. Alakulása óta elnöke a községi mezőgazdasági bizottságnak. Huszonötéves korában megválasztották Borsod vármegye törvényhatósági hizottsági tagjának is s azóta állandóan részt vesz a politikai életben. 1934 óta tagja a törvényhatósági kisgyűlésnek is. Főként mezőgazdasági, birtokpolitikai és gazdatársadalmi kérdésekkel foglalkozik s ilyen értelemben szólalt fel a kishaszonbérletek alakításáról szóló törvényjavaslat általános vitája során. Fáradhatatlan munkásságot fejtett ki a szövetkezeti életben is, a Hangya-központ, mint szövetkezeti ügyvezető igazgatót, több mint 20 éves (munkásságáért a bronz éremmel és díszoklevéllel tüntette ki.