1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.
Képviselőház - Az Országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Dr. Szemere Béla
316 emellett mind nagyobb buzgalommal vette ki részét a keresztény és nemzeti mozgalmakban és főiként a Magyar Országos Véderő Egyesületben és a vele kapcsolatos nemzetnevelő és nemzetvédelmi szervezetekben jutott egyre fontosabb munkakörhöz. A MOVE országos szervezetében s másutt is közel másfél évtizedig irányító munkát végzett a sport valamennyi ágában. Sok értékes kezdeményezés fűződik nevéhez, elsősorban a magyar lövészmozgalom életrehívása és a vitorlázó repülősport meghonosítása. Politikai pályafutását a fajvédő pártban kezdte, mint Gömbös Gyula régi személyes híve. Elsőízben a kiskundorozsmai kerület választotta meg Í935-ben nemzeti egységpárti programmal képviselőjének. A törvényhozás munkájában élénk résztvett, különösen munkás és szociális, ipari, közgazdasági, népművelési és honvédelmi törvényjavaslatok vitájában szólalt fel. A képviselőház egyik jegyzője volt. A MOVE országos elnöke, a Társadalmi Egyesületek Szövetségének országos társelnöke, a Magyar Tudományos Fajvédő Egyesület főtitkára, a Magyar Országos Tornaszövetség társelnöke, a Magyar Kerékpáros Szövetség tiszteletbeli elnöke, az Országos Magyar Lövész Szövetség alelnöke, a Magyar Bokréta Szövetség társelnöke és még sok társadalmi és kulturális mozgalomban fejt ki tevékeny működést. A kormányzó 1937-ben kormányfőtanácsosá nevezte ki, 1938-ban pedig legfelsőbb dicsérő elismerésben részesült. Dr Szemere Béla (Szolnok vm., Magyar Nemzeti •Szocialista., Földműves és Munkás Párt) 1873-ban született Lasztoméren, Zemplén vármegyében. Református, nős, nyugalmazott kórházigazgató-főorvos, egészségügyi főtanácsos. A honfoglaló Huba vezér leszármazottja, de genere Huba. Egyetemi tanulmányait részben Budapesten, részben Kolozsvárott végezte az orvosi karon. 1907-től 1936-ig a Fehérkereszt gyermekkórház sebésze és igazgató-főorvosa volt. Sebészeti szakismereteinek gyarapítására a vallás- és közoktatásügyi minisztérium ösztöndíjával egyévi tanulmányúton volt Berlinben és Parisban. A világháború idején egy kisegítő hadikórház sebészeti osztályát vezette. Politikával az 1920-as évek óta foglalkozik. 1924-ben csatlakozott a Gömbösféle fajvédő párthoz. A Magyar Orvosok Nemzeti Egyesületének választmányi tagja. Az 1939. évi általános választáson Jász-NagykunSzolnok vármegyében lépett fel a legrégibb magyar nemzeti szocialista párt programjával és pótképviselőnek választották meg. Miután Magyary-Kossa István korelnök a képviselőház megalakulása után mandátumáról lemondott, az ő helyére hívták be a képviselőházba.