1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.

Képviselőház - Az Országgyűlési képviselők életrajzi adatai - B. Szabó István

310 foglalkozást élethivatásul választja, lemondott postatiszti állásáról s 1925-ben a Ganz és Társa szolgálatába lépett. A vállalatnak levente vezető főoktatója volt, egyúttal 1931-től a tanonciskola igazgatója is, egészen képviselővé történt megválasztásáig. A cserkészés feventeifjúsági nevelés, valamint a honleány nevelés kérdéseivel a szakirodalomban is behatóan foglalkozott, az iparostanoncképzésről több értekezést írt. Mint c sarkésztiszt, igen nagy érdemeket szerzett a munkásif júságnak a cserkészmozgalomba bekapcsolásával. Többízben vett részt cserkésztiszti táborozásokon. 1927-ben a Nemzeti Nagy táborban, valamint 1933-ban a gödöllői világ-jamboreen ő volt a cserkész tábori rendőrség helyettes parancsnoka. 1928-ban és 1929-ben az Országos Társadalombiztosító Intézet első tanoncnyaraltatásainak ugyancsak ő volt a táborvezetője a Magyar Cserkészszövetség kijelölése alapján. 1931 júliusában elvégezte a 83.-ik angol cserkésztiszti tábort. 1934-ben a wieni tanonciskolákat tanulmányozta, 1938 júliusában pedig négyhetes cserkésztanulmányúton járt Finnörsságban. 1938 ősze óta a Fiatal Magyarság Szövetség keretén belül behatóan foglalkozik társadalompolitikai kérdésekkel is. Alapító tagja és társelnöke a Fiatal Magyarság Szövetségének, alelnöke a Ganz Ének- és Zeneművészeti Egyesületnek, választmányi tagja a Sol Klubnak as a Honszeretet Egyesületnek. 1930-ban megkapta a cserkész életmentő kitüntetést, 1933-ban a Gserkész Fc'hérsziarvas renddel jutalmazták. Az Országos Testnevelési Tanács ugyanebben az évben bronzérmével tüntette ki. B. Szabó István (Békés vm., Független Kisgazdapárt) 1893-ban született Békésen. Református, nős, kisgazda. Az elemi iskolát Békésen kezdte, de az V—

VI. osztályt, mint cseregyermek Ternes vármegyének egyik sváb községében végezte el. Azután a békési gimnáziumban végezte el az első négy osztályt. A világháborúban résztvett és a Przemysl várát védő sereggel került orosz fogságba. Taskendből megszökött Perzsiába és Teheránban virstligyárat létesített. 1919 őszén került haza. Békés nagyközségnek, amely az ország legnépesebb községe, három évig volt a bírája, tagja a községi képviselőtestületnek és választott tagja a Békés vármegye törvényhatósági bizottságának. A Független Kisgazdapárt egyik alapító tagja, 1930-ban résztvett a párt békési alakuló gyűlésén. Tagja a párt állandó választmányának. Az 1935. évi általános választáson heves küzdelem után Ángyán Bélával került