1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.
Képviselőház - Az Országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Plósz István
284 közigazgatás" (1926), „A legelő kérdése és annak fontossága" (1928), „A falu és földje" (1930), „A magyar zöldmező gazdálkodás" (1933), „Járható utak a magyar rögön" (1936). Az utóbbi könyve a második kiadást is megérte. Rendszeres szaktevékenységet fejtett ki a földművelésügyi minisztérium rádióelőadás sorozatában is. Plósz István (Heves vm., Magyar Élet Pártja) 1878-ban született Aldebrön. Római katolikus, nős, gazdálkodó. Az elemi iskola hat osztályának elvégzése után gazdálkodni kezdett és már fiatal korában bekapcsolódott a gazdamozgalomba. Huszonkét éves volt, amikor falujában megalakította a fogyasztási szövetkezetet, melyet 1919-ig ő vezetett. A bolsevizmus kitörésekor megvált a szövetkezettől, de később a kommün bukása után mint igazgatósági tag, újból bekapcsolódott a szövetkezet vezetésébe. 1908-ban Mayer Jánossal együtt indította meg a Kisgazda Párt szervezkedését. Falujának és megyéjének közéletében fiatal korától élénk szerepet játszik. Már huszonhét éves korában tagja volt Heves vármegye törvényhatósági bizottságának, 1921 óta pedig a közigazgatási bizottságban is helyet foglal. Az első nemzetgyűlésben kisgazdapárti programmal a pétervásárai kerület mandátumával foglalt helyet. A második nemzetgyűlési választáson csak néhány szavazattal maradt kisebbségben, de továbbra is tevékeny munkása volt a kisgazdapolitikának. 1935-ben az általános választások során a hevesi választókerület választotta meg a Nemzeti Egység Pártja programjával, két jelölttel szemben, nagy szótöbbséggel. Főként szövetkezeti, szociálpolitikai és mezőgazdasági kérdésekkel foglalkozott s ebben a vonatkozásban a vidéki lapokban és a szövetkezeti sajtóban gyakran jelentek meg cikkei. A mezőgazdasági kamarai életben is mindig élénk szorepet vitt, a kamarának a törvény életbelépése óta a legalsó tagozatoktól kezdve tagja volt. Alelnöke a Tiszajobbparti Mezőgazdasági Kamarának, 1935 óta pedig az Országos Mezőgazdasági Kamarának is. A földbirtokrendező bíróságnak három éven át kinevezett gazdasági szakértő tagja volt. Az Országos Mezőgazdasági Kamara a negyedik kúriából felsőházi póttaggá is megválasztotta. Alelnöke a Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesületének, tagja a Falu Szövetség elnöki tanácsának, a Hangya igazgatóságának s a Magyarországi Szövetkezetek Szövetsége választmányának. Elnöke a községi és a járási mezőgazdasági bizottságnak, alelnöke a h eves vármegyei mezőgazdasági bizottságnak. Tagja a Falu