1935–1939. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. 1935–40. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1940.

A képviselőház - Az országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Dr. Mándy Sándor

321 1927. évi országgyűlésen Hódmezővásárhelyt képviselte. 1927— 1931-ig a beruházások során közel 300 millió pengőt biztosított a mezőgazdaság súlyos bajainak enyhítésére és minden törekvésével a versenyképes termelés előmozdításán, a szakismereteknek a föld­művelő nép körében való elterjesztésén s általában a mezőgazdasági termelés és a mezőgazdasági népesség érdekeinek előmozdításán fáradozott. Űj életre keltette a vidéki tej szövetkezeteket, eredménye­sen fejlesztette a vajexportot s a magyar mezőgazdasági termékek védelmére megvalósította a márkázást. Az egyes borvidékek termé­sének egységesítésére több pinceszövetkezetet létesített, felállította az országos gyümölcsfa-katasztert, öt új gazdasági iskolát, kilenc téli gazdasági iskolát és egy középfokú gazdasági iskolát létesített a gazdasági szakoktatás fejlesztésére. Fejlesztette a tudományos kísérleti intézményeket, felállította az Országos Gabona- és Liszt­kísérleti Állomást és életrehívta a Mezőgazdasági Kiviteli Intézetet a mezőgazdaság értékesítési lehetőségeinek emelésére. Állandóan segélyezte a rossz termésviszonyok vagy természeti csapások által bajbajutott gazdatársadalmat. 1931-ben régi kerülete, Kápolna egy­hangú mandátumhoz juttatta, Hódmezővásárhelyen pedig titkos szavazással választották meg fölényes többséggel. Utóbbi mandá­tumáról lemondott. A Bethlen-kormány lemondásakor vált meg tár­cájától. A kormányzó 1931 augusztus 24-én mentette fel állásától s ugyanekkor meleg köszönetét fejezte ki működéséért. Az új kor­mány megalakítására irányuló tárgyalásokban nagy szerepe volt. Pártjának kisgazdacsoportja ragaszkodott személyéhez, régi tárcá­ját azonban nem vállalta. Gróf Károlyi Gyula kívánságára mint tárcanélküli kisgazdaminiszter foglalt helyet a kormányban, de csak­hamar kivált a kormányból és tevékenységét a Falu Országos Föld­mívesszövetség ügyének szentelte. Tulajdonosa az I. osztályú Ma­gyar Érdemkeresztnek s még több kitüntetésnek. Hódmezővásárhely, Kápolna, Fehérgyarmat, Szarvas s még több község díszpolgára. Dr Mándy Sándor (Dárda, Nemzeti Egység Pártja) 1885-ben született Budapesten. Mándy Sámuel felsőházi tag fia. Református, nagy­birtokos és nagybérlő. A középiskolát a piaris­ták budapesti főgimnáziumában végezte, jogi és mezőgazdasági elméleti tanulmányait a ko­lozsvári, budapesti és bonni egyetemen abszol­válta. Hosszabb időt töltött egy német állami birtokon, majd Angliában gyakorlati mező­gazdasági tanulmányokat folytatott. Kiváló gazda, baranyaszentlőrinci gazdaságában kü­lönösen simmentáli tehenészete országos hírű. A tenyészállatkiállí­tásokon minden évben feltűnnek tenyészbikái. 1933-ban két nagy­21

Next

/
Oldalképek
Tartalom