1935–1939. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. 1935–40. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1940.

A képviselőház - Az országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Sándor István - Sándor Pál

357 Sándor István (Kecskemét, Független Kisgazdapárt) 1870-ben született Zádoron, Somogy megyében. Református, nyugalmazott polgármester. Középiskoláit Csurgón és Kecskeméten végezte, majd a kecskeméti jogakadémia s később a közigazgatási és bírói tanfolyam hallgatója volt. 1894-ben közigazgatási pályára lépett, jegyző, majd 1904-ben főjegyző lett. 1913-ban Kecskemét polgármesterévé választották s 1922-ben ment nyugdíjba. Városa életében korán kezdett szerepelni., 1895 óta résztvett a különböző' városi intéz,mények megszervezésében. A háború alatt tagja volt azoknak a bizottságoknak, amelyeket a közélelmezési minisztériumban szerveztek a gyümölcs- és főzelékárak, valamint a gyümölcs- és burgonyaf orgalom ellenőrzésére. Nagy szerepe volt a kecskeméti Szőlősgazdák és Zöldségtermelők Egyesületének és a tanyai gazdaköröknek megalapításában. Több gyermekvédelmi és közegészségügyi intézmény szintén neki köszönheti létrejöttéit. Az .iskolánkívüli népoktatás, valamint a városi tisztviselők nyelvtanfolyamának megszervezése is az ő nevéhez fűződik. Egyháza életében is szerepet játszik, tagja a kecskeméti refotrmátus egyháztanácsnak. 1922-ben megalapította a Kecskeméti Magyar Bankot, amelynek ima is elnöke. Résztvett a Magyar Városok Országos Kongresszusának megszervezésében, a kongresszusnak kezdetben titkára, később választmányi tagja volt. Irodalmi munkássága széleskörű. 1905-ben „Városok" címmel szaklapot szerkesztett. A Magyar Gazdák Szemléjében nagyobb birtokpolitikai tanulmánya jelent meg, a Városi Szemlében pedig a városi tisztviselőkérdésről írt nagyobb tanulmányt. A budapesti napilapokban is sok cikke jelent meg. A parlamentbe 1931-ben került először a független kisgazdapárt listáján Kecskeméten, ahol most újból megválasztották. Sándor Pál (Budapest II, Nemzeti Szabadelvű Párt) 1860-ban született Hódmezővásárhelyen. Izraelita, A középiskolát a budapesti 'református gimnáziumban végezte, majd Budapesten a kereskedelmi akadémiát látogatta. Kereskedelmi tanulmányait Drezdában egészítette ki és hazatérve a Schlesinger és Polákovics cég szolgálatába lépett, amely Antwerpenbe tanulmányútra küldte. Visszatérve rábízták a cég vezetését és annak 1912-ig főnöke volt. Ekkor a Budapesti Közúti Villamosvasút nt. igazgatója lett. 1920>-ban, amikor a villamosvasutakat közüzembe vették, állásáról lemondott. Hosszú idők óta tekintélyes szerepet játszik a közgaz-