1935–1939. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. 1935–40. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1940.

A képviselőház - Az országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Mayer János

320 nyozta, a közeljövőben hagyja el a sajtót „Magyarország nemzeti jövedelmének alakulása 1924—34. években" című munkája. Családi körülményei folytán gyermekkorától szoros kapcsolatban áll a falu életével. Mayer János (Barcs, Nemzeti Egység Pártja) 1871-ben született a hevesmegyei Kompolton. Római katolikus, kisbirtokos, nyugalmazott földmívelésügyi miniszter. Hat gimnáziumi osztályt végzett Egerben, azután családi birtokán gazdálkodott. Közszereplése 1906-ban kezdődött, amikor községe közgyámnak, majd az iskolaszék elnökének választotta meg. 1909ben Heves vármegye törvényhatósági bizottságának tagja lett és ekkor kezdte meg nagyatádi Szabó Istvánnal Heves megyében a kisgazdapárt szervezését. 1914-ben a kápolnai kerület kisgazdapárti programmal képviselőjévé választotta. 1918 októberében, a politikai válság során őt is meghallgatta Károly király. 1919 januárjában, mint az országos kisgazdapárt egyik vezére, a közélelmezési minisztérium politikai államtitkára lett. Erről az állásáról a bolsevizmus uralomraj utasa előtt lemondott, hazament gazdálkodni és résztvett megyéjének ellenforradalmi mozgalmában. A Friedrich-kormányban kisgazdaminiszter "lett, a Bethlen-kormány alatt pedig a közélelmezési miniszterséggel cserélte fel ezt a tárcát. Ö állította vissza a gabona szabad forgalmát és amikor ez a minisztérium megszűnt, átmenetileg ismét államtitkár lett. Később a Bethlen-kormányban nagyatádi Szabó István visszavonulása után ő lett földművelésügyi miniszter, helyét azonban a második nemzetgyűlés megalakulásakor átengedte nagyatádi Szabó Istvánnak, őt pedig a mezőgazdasági kiviteli ügyek intézésével bízták meg, mint kereskedelmi államtitkárt. Fontos külföldi tanácskozásokon a kormány képviseletében nagy eredményeket ért el a magyar mezőgazdaság érdekében. Az egységespárt elnöke volt, amikor 1924 őszén nagyatádi Szabó István halála bekövetkezett és ő vette át ismét a földművelésügyi tárca vezetését. Sokat fáradozott a földbirtok-reform végrehajtásának gyorsítása érdekében. Nevéhez fűződik a vadászati tilalmi idő módosítása; újból megindította a tagosítás feíbenmaradt munkálatait. Az állami gazdaságok talpraállítása, a magyar állattenyésztésnek békebeli színvonalra való emelése terén szintén nagy érdemei vannak és jelentős eredményeket ért el a mezőgazdasági kivitel előmozdításával is. A kormány képviseletében résztvett a kairói mezőgazdasági világkiállításon. Előkészítette a mezőgazdasági szakoktatás reformját és megteremtette a falusi kislakásépítőakciót, amellyel sok ezer kisgazdát juttatott családi otthonhoz. Az