1935–1939. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. 1935–40. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1940.

A képviselőház - Az országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Malasits Géza - Marastoni László

316 Malasits Géza (Győr, Szociáldemokrata Párt) . 1874-ben született Budapesten. Unitárius, magántisztviselő, a Magyar Általános Fogyasztási Szövetkezet cégvezetője. Az elemi iskola után három ipariskolát végzett, majd lakatosinas volt, később pedig a villanyszerelő mesterséget is kitanulta. Mint fiatal munkás külföldi vándorútra ment, amely alatt szorgalmasan tanult s művelte magát. Egész Európát bejárta, éveken át élt Londonban, ahol hosszabb ideig a „Ruskin College" munkáskollégium hallgatója volt. 1893 óta tagja a szociáldemokrata pártnak. 1904-től tizenöt éven át a Magyarországi Vas- és Fémmunkások Szövetségének titkára volt s e minőségben résztvett több nemzetközi konferencián. A világháború alatt több háborús bizottságban működött. Tagja volt az Ipari Munkások Élelmezési Bizottságának és a Panaszbizottságnak is. A győri II. kerület 1924-ben időközi választáson választotta meg nemzetgyűlési képviselőnek s azóta ennek a kerületnek mandátumával állandóan tagja a törvényhozásnak. Egyike a legképzettebb szociáldemokrata politikusoknak, aki a szociáldemokrata irodalom terén is hosszú idők óta nagy tevékenységet fejt ki. Mint képviselő, főleg gazdaságpolitikai és külpolitikai kérdésekkel foglalkozott s leginkább a gazdasági tárcák költségvetési vitáiban vett részt. Tárgyilagosságával, rokonszenves egyéniségével sok hívet szerzett magának, beszédeit és interpellációit mindig figyelemmel és érdeklődéssel fogadták a Ház minden oldalán. Marastoni László (Törökbálint, Nemzeti Egység Pártja) 1884-ben született Debrecenben. Római katolikus, nyugalmazott főjegyző. Unokája Marastoni Jakabnak, az első magyar festőakadémia megalapítójának és híres festőművésznek. Kassán végezte főiskoláit s 1903-ban mint jegyzőgyakoOTiok Törökbálinton kezdte meg közpályáját. Az önkéntesi év leszolgálása után 1906-tól két éven át Pátyon működött. 1908ban elvégezte a közigazgatási tanfolyamot s utána Nagytéténybe került jegyzőnek, ahol később már mint főjegyző, megválasztásáig működött. Negyedszázados közhivatali pályája során községének mindvégig tisztelt és szeretettel körülvett jótevője volt. Nevéhez az alkotások egész sora fűződik, megvetette a főváros közelében