1935–1939. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. 1935–40. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1940.

A képviselőház - Az országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Malasits Géza - Marastoni László

316 Malasits Géza (Győr, Szociáldemokrata Párt) . 1874-ben született Budapesten. Unitárius, magántisztviselő, a Magyar Általános Fogyasz­tási Szövetkezet cégvezetője. Az elemi iskola után három ipariskolát végzett, majd lakatos­inas volt, később pedig a villanyszerelő mester­séget is kitanulta. Mint fiatal munkás külföldi vándorútra ment, amely alatt szorgalmasan tanult s művelte magát. Egész Európát bejárta, éveken át élt Londonban, ahol hosszabb ideig a „Ruskin College" munkáskollégium hallga­tója volt. 1893 óta tagja a szociáldemokrata pártnak. 1904-től tizenöt éven át a Magyarországi Vas- és Fémmunkások Szövetségé­nek titkára volt s e minőségben résztvett több nemzetközi konferen­cián. A világháború alatt több háborús bizottságban működött. Tagja volt az Ipari Munkások Élelmezési Bizottságának és a Panasz­bizottságnak is. A győri II. kerület 1924-ben időközi választáson választotta meg nemzetgyűlési képviselőnek s azóta ennek a kerü­letnek mandátumával állandóan tagja a törvényhozásnak. Egyike a legképzettebb szociáldemokrata politikusoknak, aki a szociál­demokrata irodalom terén is hosszú idők óta nagy tevékenységet fejt ki. Mint képviselő, főleg gazdaságpolitikai és külpolitikai kér­désekkel foglalkozott s leginkább a gazdasági tárcák költségvetési vitáiban vett részt. Tárgyilagosságával, rokonszenves egyéniségé­vel sok hívet szerzett magának, beszédeit és interpellációit mindig figyelemmel és érdeklődéssel fogadták a Ház minden oldalán. Marastoni László (Törökbálint, Nemzeti Egység Pártja) 1884-ben született Debrecenben. Római ka­tolikus, nyugalmazott főjegyző. Unokája Ma­rastoni Jakabnak, az első magyar festőaka­démia megalapítójának és híres festőművész­nek. Kassán végezte főiskoláit s 1903-ban mint jegyzőgyakoOTiok Törökbálinton kezdte meg közpályáját. Az önkéntesi év leszolgálása után 1906-tól két éven át Pátyon működött. 1908­ban elvégezte a közigazgatási tanfolyamot s utána Nagytéténybe került jegyzőnek, ahol ké­sőbb már mint főjegyző, megválasztásáig mű­ködött. Negyedszázados közhivatali pályája során községének mindvégig tisztelt és szeretettel körülvett jótevője volt. Nevéhez az alkotások egész sora fűződik, megvetette a főváros közelében

Next

/
Oldalképek
Tartalom