1935–1939. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. 1935–40. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1940.

A felsőház - A felsőház tagjainak életrajzi adatai - A Kormányzó által élethossziglan kinevezett felsőházi tagok - Báró Korányi Sándor

155 Ugyanekkor a kormányzó örökös felsőházi tagnak nevezte ki. Az I. osztályú Magyar Érdemkereszt, a háromszori teljes elismerés jelvényei, a Lipót-rend lovagkeresztje és még több magas kitüntetés tulajdonosa. Báró Korányi Sándor 1866-ban született Budapesten. Római katolikus, a belgyógyászat nyilvános rendes tanára. A boroszlói egyetem tiszteletbeli filozófiai, a lyoni és szegedi egyetem tiszteletbeli orvosdoktora, a Corvin-lánc tulajdonosa. Tanulmányait a budapesti piaristáknál, majd a budapesti tudományegyetemen végezte. A szakkörökben hamarosan feltűnt nagy tehetségével. Pályája elején főként élettant adott elő a budapesti állatorvosi főiskolán. 1893-ban megvált állásától s miután a budapesti tudomány egyetem orvosi karán magántanári képesítést nyert a neurológiából, rendelőorvos lett a Stefánia-gyermekkórházban, majd főorvos a Szent István-kórházban. 1900-ban nyilvános rendkívüli tanárrá nevezték ki. Belgyógyászati diagnosztikát adott elő a budapesti egyetemen s 1908-ban, mint nyilvános rendes tanár, édesapja nyugalombavpnulása után átvette a belgyógyászati klinika vezetését. A háború elején mint fő törzsorvos, az egyik fővárosi hadikórház parancsnoka volt, majd a rokkantügyi hivatal intézeteinek országos belgyógyász-felügyelője lett. A belgyógyászatnak csaknem minden ágában rendkívül nagyarányú munkásságot fejtett ki. Ö volt az első, aki a fizikális kémia eredményeit a gyakorlati orvostudományban felhasználta. A vérbetegségek elleni küzdelem is sokat köszönhet kutató munkájának. Az orvostudományi irodalmat is sok fontos munkával gyarapította. 1895-ben jelent meg „Az ideggyógyászat alapvonalai" című műve, 1899-ben pedig „A vese betegségei" című munkáját adta ki. 1910 óta négy kötete jelent meg „Belorvostani előadások" című munkájának. A belgyógyászatnak több fejezetét dolgozta fel német nyelvű munkákban. Ügy a békeidőben, mint a háború alatt kifejtett munkásságáért, sok kitüntetésben részesült. Tulajdonosa a II. osztályú Magyar Érdemkeresztnek a csillaggal, a Lipót-rend lovagkeresztjének, a Ferenc József-rend hadiékítményes tisztikeresztjének, a Vörös-kereszt hadiékítményes tiszti jelvényének s még több bel- és külföldi kitüntetésnek. Alelnöke az Országos Természettudományi Tanácsnak, tagja a hallei császári természettudományi és a lombard orvosi akadémiának, ae Országos Közegészségügyi Tanácsnak elnöke, az Orvosi Továbbképzés Központi Bizottságának, a Magyar Statisztikai Társaságnak, sok bel- és külföldi tudományos egyesületnek tiszteletbeli, levelező és rendes tagja. A boroszlói egyetem filozófiai fakultása 1930-ban tiszteletbeli doktorává avatta. A felsőháznak megalakulása óta tagja.