1935–1939. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. 1935–40. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1940.

A képviselőház - Az országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Dr. Kállay Miklós

292 dik, hogy a nemzetgyűlési választásoknál elismerték a köztisztviselők passzív választójogát, az erre irányuló mozgalmat még Károlyi Mihály kormányával szemben ő indította meg. Az ő kezdeményezésére hozta meg a nemzetgyűlés a testnevelési törvényt» amely a ma már annyira virágzó leventeintézmény alapját vetette meg. Több fontos törvényjavaslat előadója volt. Mindkét nemzetgyűlésben és az országgyűlésben is a véderőbizottság elnöki tisztét töltötte be. Elsőízben sürgette a Házban a trianoni békeszerződés, revízióját, továbbá Pécs és Baranya felszabadítását. Az első nemzetgyűlés feloszlatásakor a disszidens képviselők sorába tartozott, a pártnak egyik igazgatója volt s nagy munkát fejtett ki az egységespárt megteremtése érdekében. A második nemzetgyűlés a képviselőház háznagyának választotta meg s ezt a tisztét osztatlan bizalom mellett, három cikluson át töltötte be. 1923 novemberében az Országos Testnevelési Tanács elnöke lett, 1932 decemberében pedig gróf Károlyi Gyula kormányában vallás- és közoktatásügyi miniszterré nevezték ki. A legnehezebb viszonyok közepette is teljes mértékben sikerült átmentenie a magyar kultúrértékeket egy szebb jövő számára. Erős kézzel fogott a vallás- és közoktatásügyi minisztérium ügyvitelének átszervezéséhez s az oktatásügy különböző ágazataiban a gyakorlati irány érvényesítésére törekedve, az államháztartásra újabb terhet nem jelentő, jól bevált újításokkal és azóta is érvényben levő rendelkezésekkel tette működését emlékezetessé. Az irodalomban is sikerrel munkálkodott, verseit, műfordításait és vezércikkeit sűrűn közölték a napi- és hetilapok. Első verseskötete Akkordok címmel 1909-ben jelent meg. Parlamenti beszédeit 1930-ban „Magyarország újjászületéséért" címmel adta ki,, e munkája már három kiadást ért meg. Tulajdonosa az I. osztályú Magyar Érdemkeresztnek és a II. osztályú Magyar Érdemkeresztnek a csillaggal. Nagymaros, Szob, Vámosmikola és választókerülete valamennyi községének díszpolgára. Tagja Nógrád-Hont vármegye törvényhatósági bizottságának. Dr Káilay Miklós (Kemecse, pártonkívüli) 1887-ben született Nyíregyházán. Római katolikus, földbirtokos, nyugalmazott földművelésügyi miniszter. Jogi tanulmányait a budapesti, párisi, londoni és genfi egyetemen végezte. Az államtudományi doktori diploma megszerzése után Szaibolcs vármegye szolgálatába lépett. Mint tiszteletbeli főszolgabíró 1918-ban megvált a köz;igazgatási pályától, gazdálkodni kezdett és tevékeny szerepet vitt a megye közéletében. Elnöke volt a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamarának. 1922-ben Szabolcs és Ung vármegye főispánjává nevezték ki, érdemei és munkássága elismeréséül pedig a kormányzó 1926-ban a