1935–1939. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. 1935–40. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1940.
A képviselőház - Az országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Gróf Festetics Domonkos - Gróf Festetics Sándor
257 Gróf Festetics Domonkos (Szigetvár, Nemzeti Egység Pártja) 1901-ben született Bakófán, Vas vármegyében. Római katolikus, földbirtokos. A középiskolát Nagykanizsán és Kalocsán végezte, a jogot a gráei és innsbrucki egyetemen hallgatta s egyetemi tanulmányainak befejezése után Olaszországban, Németországban, Franciaországban és Svájcban tanulmányozta a kulturális intézményeket és az állami berendezést. 1931-ben, nagybátyja halála után átvette a csertői uradalom vezetését s azóta gazdálkodik. Várasd melletti családi birtokát a háború után felégették. A vármegyei közéletben és társadalmi életben érdemes munkásságot fejt ki. Szigetvárott felkarolta a gazdakört és a cserkészmozgalmat. A művészet és a történelmi hagyományok ápolása terén országosan is ismertté tette nevét, amikor Bonfini mellszobrát ajánlotta fel a a királyi várpalota részére, a budai helyőrségi templomnak pedig Kapisztran János szobrát adományozta. Tagja Somogy vármegye törvényhatósági bizottságának Gróf Festetics Sándor (Enying, Nemzeti Szocialista Párt) 1882-ben született Dégen. Római katolikus, nagybirtokos, volt honvédelmi miniszter. Jogi tanulmányait a budapesti tudományegyetemen végezte, majd letette a diplomáciai vizsgát és hosszú időn át Európa legtöbb államában, köztük Oroszországban is, diplomáciai szolgálatot teljesített. A háború kitörésekor bevonult s az összeomlásig az orosz és az olasz harctéren szolgált. Vitéz magatartásáért a III. osztályú vaskoronarenddel tüntették ki és még több kitüntetést kapott A háborúból visszatérve, birtokára ment gazdálkodni és sokat fáradozott a mezőgazdasági élet megszervezésén. Megalapította a Mezőföldi Gazdaszövetséget, amelynek ma is elnöke. A politikai életben a régi időben is aktív szerepet játszott, a főrendiháznak örökös jogú tagja volt. 1918 december 30-án, gróf K árolvi Mihály k ormányában honvéde lmi miniszte r lett, de csak alig három hétig töltöt te be ezt a tisztet. 1919 január 18-án átadta helyét Böhm Vil: mpsnaik & visszavonult"ä~politikai élettől, teljesen gazdaságának élt. Az 1931. évi országgyűlési választások során Enyingen egységespárti programmal választották meg 'képviselőjének. A magyarországi horogkeresztes, később nyilaskeresztes mozgalommal kezdettől fogva rokonszenvezett és ezért 1934-ben kilépett az egységespártból. Mezőföld 17
