1935–1939. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. 1935–40. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1940.

A felsőház - A felsőház tagjainak életrajzi adatai - A vármegyei és városi törvényhatóságok által választott felsőházi tagok - Chernel Antal - Dr. Cicatricis Lajos

82 érdemei elismeréséül a király 1917 szeptemberében bárói rangra emelte. A bolsevizmus s az első nemzetgyűlés idején megszállt területen fekvő birtokán tartózkodott. A második nemzetgyűlésben pártonkívüli programmal képviselte a mezőkövesdi kerületet, 1926ban azonban, a frankhamisítással kapcsolatos politikai harcok idején Bethlen István grófhoz csatlakozott. Az első országgyűlésben az egységespárt programjával képviselte régi kerületét, mandátumáról azonban lemondott B ekkor vármegyéje felsőházi taggá választotta meg. Amikor felsőházi tagsága kisorsolás folytán megszűnt, vármegyéje 1932-tben újra felsőházi taggá választotta. Tagja a közigazgatási, közjogi, törvénykezési és véderőbizottságnak. Chernél Antal (Vas vármegye törvényhatóságának választottja) 1857-ben született a vasmegyei Tömörd községben, ahol a család ősi birtoka is fekszik. Református, földbirtokos. Középiskoláit Pápán végezte, majd a győri jogakadémián folytatta tanulmányait, a jogászévek letelte után azonban visszament Tömördre gazdálkodni. Mint fiatal gazdát beválasztották a vármegye törvényhatósági bizottságába s azóta megszakítás nélkül élénk részt vesz a vármegye közéletében, egyik legbuzgóbb látogatója a vármegyei közgyűlésnek és a bizottságoknak. Értékes közéleti tevékenységét a vármegye azzal honorálta, hogy 1929-ben a törvényhatósági bizottság örökös tagjává választotta és mint ilyen került az új felsőházba a celldömölki képviselővé megválasztott Radó Lajos helyébe. Dr Cicatricis Lajos (Csongrád vármegye törvényhatóságának választottja) 1862-ben született Szentesen. Királyi tanácsos, nyugalmazott főispán, földbirtokos, a Lipót-rend lovagja. Középiskolai tanulmányait Szarvason és Szentesen, a jogot pedig' Budapesten végezte. 1888-ban Csongrád vármegye szolgálatába lépett, egy év múlva jegyző lett, 1889-ben pedig a csongrádi járás főszolgabírójává választották. 1892-ben főjegyző, 1900-ban pedig Csongrád vármegye alispánja lett. Tisza István gróf 1910-ben főispánná nevezte ki és állását 1917-ig, a Tisza-kormány távozásáig megtartotta. Ekkor leköszönt s azóta birtokán gazdálkodik. Elnöke a Kőrös-Maros Ármentesítő és Belvízszabályozó Társulatnak, valamint a Szentesi Takarékpénztárnak. Csongrád vármegye törvényhatósága küldötte be a felsőházba, ahol főként a bizottságban fejtett ki munkásságot.