1935–1939. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. 1935–40. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1940.

A felsőház - A felsőház tagjainak életrajzi adatai - A vármegyei és városi törvényhatóságok által választott felsőházi tagok - Beliczey Géza - Dr. Beöthy László

79 Beliczey Géza (Békés vármegye törvényhatóságának választottja) 1863-ban született Békéscsabán. Római katolikus, földbirtokos, gazdasági főtanácsos. Atyja főispán és földbirtokos volt. A reálisko­lát Körmöcbányán, a technikát Grácban és Bécsben végezte. Tanulmányútjai során bejárta Franciaországot, Angliát, Svájcot és Olasz­országot. Régóta élénk részt vesz vármegyéje közéletében, különösen gazdasági téren. 1914­ben Békéscsaba munkapárti képviselőjévé vá­lasztotta s az összeomlásig tagja volt a Ház­nak. Főként közgazdasági kérdésekkel foglalkozott. A forradalmak idején tanúsított magatartása miatt a kommunisták üldözőbe vették s a proletárdiktatúra alatt a szolnoki börtönben raboskodott. Örökös tagjíTBékés vármegye törvényhatósági bizottságánál«:. A Békésvár­megyei Gazdasági Egyesület, amelynek 1903-ban már elaő alelnöke volt 1922-ben örökös tiszteletbeli elnökévé választotta meg. Alelnöke az Országos Magyar Gazdasági Egyesületnek. A kormányzó érde­meiért 1922-ben a gazdasági főtanácsosi címmel tüntette ki, 1928-ban pedig a II. osztályú Magyar Érdemkereszttel. 1930-ban a Signum Laudis-iszal tüntette ki a kormányzó. Dr Beöthy László (Bihar vármegye törvényhatóságának választottja) 1860-ban született Hencidán. Római kato­likus, Belső titkos tanácsos, nyugalmazott ke­reskedelemügyi miniszter, földbirtokos. A kö­zépiskolát Nagyváradon végezte, a jogot Buda­pesten, Bécsben és Bérűmben hallgatta s tanul­mányainak befejezése után Bihar vármegye szol­gálatába lépett. 1886-ban aljegyzőnek választot­ták, 1890-ben azonban már az országgyűlés tagja volt az élesdi kerület mandátumával- s ettől kezdve a politikának szentelte életét. 1893-tban Bihar vármegye és Nagyvárad főispánja lett. Tizenkét éven át töltötte be ezt a tisztséget, nagy érdemeket szerzett a megye és a város fejlesztésében s igen népszerű volt. 1905-ben, .Tisza István első kormányának távozásakor mondott le. A király ekkor a Lipót­rend lovagkeresztjével tüntette ki. Rövid ideig csak a megyei élet­ben vett részt, 1910-ben azonban gróf Tisza István hívására elvállalta a hosszúpályi kerület mandátumát. A nemzeti munkapártban csak­hamar vezető szerephez jutott. 1911 őszén kereskedelemügyi minisz­ter lett. Ket évig állott a tárca élén s különösen a közlekedés javítása terén alkotott sokat. A király belső titkos tanácsossá nevezte ki érdé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom