1935–1939. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. 1935–40. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1940.

A felsőház - A felsőház tagjainak életrajzi adatai - Az örökösjogú főrendi családok képviselői - Gróf Széchenyi Bertalan - Gróf Széchenyi Domonkos - Gróf Szirmay Sándor

71 Gróf Széchenyi Bertalan 1866-ban született Sopronban. Római katolikus, belső titkos tanácsos, nagybirtokos, a szegedi hitbizomány ura. Pozsonyban végezte a középiskolát, utána jogi tanulmányokat folytatott a budapesti tudományegyetemen, majd a magyaróvári gazdasági akadémián gazdászoklevelet szerzett. Tanulmányainak befejezése után hosszabb utazást tett Európában, Ázsiában és Afrikában. Hazatérve elsősorban gazdaságának élt, birtokát a legjobb gazdaságok egyikévé fejlesztette, de sokat munkálkodott kulturális és közjótékonysági téren is. 1893-ban nevezte ki a király főrendiházi taggá. A főrendiháznak 1893-tól 1912-ig jegyzője volt, 1912-ben a bizalom a főrendiházi alelnöki székbe emelte s tisztiét 1917 jiúndusáig töltötte 'be. Az újonnan alakult felsőház is alelnökévé választotta meg, 1935 áprilisában pedig báró Wlassics Gyula örökébe, az elnöki méltóságába kenuit. Közéleti érdemei elismeréséül a kormányzó 1931-ben az I. osztályú Magyar Érdemkereszttel tüntette ki. Gróf Széchenyi Domonkos 1871-ben született Gyönkön. Római katolikus, nagybirtokos. Tanulmányainak befejezése után átvette nagydorogi birtokainak vezetését s azóta is gazdálkodással foglalkozik. Tolna vármegye közéletében kezdettől igen élénk részt vesz, az országos politikai életben szerepet soha nem vállalt. A király 1914-ben a főrendiházi tagok sorába emelte. Alelnöke a Nádor-csatorna Társulatnak, tagja az Országos Szőlő- és Borgazdasági Tanácsnak, a Magyar Földhitelintézet felügyelőbizottságának s az Első Magyar Általános Biztosító Társaság kormányzótestületének. Gróf Szirmay Sándor 1865-ben született Mádon, Zemplén vármegyében. Református. Középiskoláit Brüsszelben, a jezsuitáknál végezte s hazatérve, Budapesten újabb érettségi vizsgálatot tett. Önkéntesi éve Ieszolgálása után ténylegesíttette magát. 1896•tól 1904-ig mint főhadnagy, majd mint kapitány Lobkowitz herceg szárnysegéde volt. 1908-ban nyugdíjba ment és átvette pestmegyei birtokának kezelését. A háború kitörésekor bevonult, különböző harctereken teljesített szolgálatot és több kitüntetést is kapott. 1909-től mint örökösjogú főrend, az összeomlásig tagja volt a főrendiháznak. Az összeomláskor visszavonult a közélettől s azóta tápiósági birtokán gazdálkodik.