1935–1939. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. 1935–40. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1940.

A felsőház - A felsőház tagjainak életrajzi adatai - Az örökösjogú főrendi családok képviselői - Gróf Károlyi Gyula

66 szakának kezdetén általános helyeslés közepette terjesztette elő kormányzati programjának részleteit. 1931 december elején több tárca élén változás történt, Ernszt Sándor kultusz- és népjóléti miniszter lemondott. Ekkor töltötték be a pénzügyi tárcát véglegesen Korányi Frigyes báróval, Ernszt Sándor utóda Karafiáth Jenő lett a kultuszminiszteri székben, a megszüntetésre ítélt népjóléti tárca vezetését pedig a költségvetési év hátralévő idejére maga a miniszterelnök vállalta. Ekkor vált ki a kormányból Mayer János tárcanélküli kisgazdaminiszter is. Erre az időre esik a közalkalmazottak illetményei, a nyugdíjak és lakbérek csökkenéséről szóló kormányrendelet kibocsátása, valamint a külföldi fizetések felfüggesztéséről kibocsátott úgynevezett transzferrendelet. 1932 januárjában kezdődött a Dréhrügy azzal, hogy Dréhr Imre volt államtitkár nyugdíjáról lemondott, parlamenti vizsgálóbizottságot kért és az egységespártból kilépett. 1932 február 4-én újabb miniszterváltozás történt a kabinetben. Ivády Béla földművelésügyi miniszter, akinek elődje működéséről mondott kritikáját az egységespárt kisgazda-frakciója helytelenítette és teljes elégtételt követelt Mayer János volt földművelésügyi miniszter részére, lemondásával segítette meg a kormány helyzetét az egységespárt elégedetlenkedő tagjaival szemben. Utóda Purgly Emil lett. A kormány a változott helyzetre tekintettel igyekezett Magyarország külföldi hitelezőivel is megállapodást kötni és így jött létre a londoni Stillhalte-tárgyalásokon a megegyezés. 1932 március elején politikai körökben egyre inkább tért hódított a koncentrációs kormányzás gondolata, amelyet Károlyi Gyula gróf hallgatólagos magatartása csak erősített. Az egységespárt egyik csoportja mindenképpen tisztázni óhajtotta a koncentráció kérdését és pártértekezleten hozott határozatával mereven visszautasította. A Károlyi-kormány a közvélemény sürgetésére előkészítette az összeférhetetlenségi törvény reformját s már a javaslat parlamenti tárgyalásának megkezdése előtt rendeletet adott ki a tisztviselői mellékjárandóságok korlátozásáról. A mezőgazdaság megsegítésére adókedvezményeket nyújtott. Április 12-én kénytelen volt újabb rendelettel a tisztviselői fizetéseket csökkenteni és kivételes pénzügyi felhatalmazásról nyújtott be egyszakaszos törvényjavaslatot, amit a képviselőház széleskörű vita után fogadott el. 1932 júniusa nevezetes volt a Károlyi-kormány életében. Ekkor fogadta el a képviselőház az összeférhetetlenségi törvényjavaslatot. Az egységespárt kezdeményezésére megszavazta az úgynevezett öt gazdapontot a kamatmérséklésről, a terményárakról, az adósságok rendezéséről, a kartellekről és a titkos választójogról. Június 23-án a miniszterelnök bejelentette az egységespártban a gazdaadósságok felfüggesztését és két nappal később a kormány rendeletileg szabályozta a mezőgazdaságnak nyújtandó kedvezményeket. Károlyi Gyula • gróf miniszterelnök kétségtelen sikere ellenére mégis elkedvtelenedett és felajánlotta lemondását a kormányzónak, aki azonban legteljesebb bizalmáról biztosította őt.