1935–1939. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. 1935–40. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1940.
A felsőház - A felsőház tagjainak életrajzi adatai - A Magyar Nemzeti Bank elnöke - Dr. Imrédy Béla
54 tek állománycsoportjába s a honvédelmi minisztérium anyagi csoportfőnöke mellé osztották be mint helyettest s nem egész egy év múlva átvette a csoportfőnöki teendőket. 1925 januárjában a budapesti vegyesdandár gyalogsági parancsnoka lett s még ez év novemberében tábornokká lépett elő. 1926 októberében vámőrfelügyelőhelyettessé nevezték ki. 1928 októberében átvette a szombathelyi 3. vegyesdandár parancsnokságát s egy hónap múlva altábornagy lett. 1933 februárjában helyezték nyugállományba. A honvédség főparancsnokává 1935 január 16-án kelt legfelsőbb kézirattal nevezték ki és ugyanekkor soronkívüli gyalogsági tábornokká lépett elő. Tulajdonosa a kormányzói különös dicsérő elismerés aranyérmének, a Magyar Katonai Érdemkereszt II. osztályának, a hadiékítményes Vaskorona-rend III. osztályának, a hadiékítményes Katonai Érdemkereszt III. osztályának és még sok más kitüntetésnek. A Magyar Nemzeti Bank elnöke: Dr ImrédyBéla . flll ffi^- 1891-ben született Budapesten. Római ^k katolikus, nyugalmazott pénzügyminiszter. A középiskolát és jogi tanulmányait Budapesten •j^iMHkj végezte. 1913-ban szerezte meg a jogtudományi doktori oklevelet és 1918-ban pénzügyi L»\. szakvizsgát tett. A világháború kitörésétől az összeomlásig harctéri szolgálatot teljesített és ^^ffl sok kitüntetésben részesült. Mint tartalékos Tmà ' :3 huszárfőhadnagy szerelt le. 1915-ben nevezték ki pénzügyi fogalmazógyakornoknak és négy év múlva berendelték a pénzügyminisztériumba. Kiváló szolgálatainak elismeréséül 1920-ban a pénzügyi titkári címet és jelleget kapta, egy év múlva kinevezték titkárrá, de még ebben az évben nyugállományba ment. 1922-től mint titkár, később mint főtitkár három évet töltött a Takarékpénztárak és Bankok Egyesületénél, 1926-ban pedig mint igazgatóhelyettes a Nemzeti Bankhoz került s egy év múlva a bank közgazdasági, tanulmányi statisztikai osztályának vezetője lett. A Magyar Nemzeti Bank főtanácsosa 1928 decemberében nevezte ki igazgatóvá és egyidejűleg meghívta az üzletvezetöség tagjává. Ügy a kormány, mint a bank részéről sok kiküldetésben volt része. 1928 márciusában a középeurópai konjunktúrakutató-intézetek bécsi tanácskozásán, ugyanebben az évben a jegybank tanulmányi és statisztikai osztályai vezetőinek párisi tanácskozásán a Magyar Nemzeti Bankot képviselte. 1929-ben és az azt követő évben mint a magyar delegáció szakértője résztvett a békeszerződésből folyó kötelezettségek ügyében Hágában és Parisban tartott értekezleteken, amelyeknek eredményeként létrejött az „Agrár Alap" s a magyar
