1935–1939. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. 1935–40. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1940.
A felsőház - A felsőház tagjainak életrajzi adatai - A legfőbb bíróságok vezetői - Dr. Degré Miklós - Dr. Gáll Endre
52 Dr Degré Miklós (A budapesti ítélőtábla elnöke) 1867-ben született Vácott. Római katolikus. Atyja Degré Alajos, a neves író volt. A budapesti tudományegyetemen avatták doktorrá. Rövid ideig ügyvédjelölt volt, azután joggyakornok lett a budapesti törvényszéken, majd törvényszéki jegyző Szabadkán. Ezután az igazságügyminisztériumba került, ahonnan 1897 j ben a békési járásbíróság vezetőjévé nevezték ki. 1902ben a budapesti VIII— X. kerületi járásbíróság élére került. 1905-ben pedig a zalaegerszegi, majd a győri törvényszék elnöke lett. 1914-ben a budapesti központi járásbíróság elnöki székébe nevezték ki, 1915-fcen a budapesti ítélőtábla tanácselnöke és a büntető tanács elnöke lett. 1918-ban az Országos Központi Árvizsgáló Bizottság elnöke volt, 1921-ben a budapesti ítélőtábla alelnökévé, később elnökévé nevezték ki. Régi, nagynevű munkása a büntetőjogi szakirodalomnak. Sok önálló müve jelent meg s igen sok cikket írt a szaklapokba. 1905 óta szerkeszti a Büntetőjog Tárát. Elnöke a Bírói és Ügyvédi Vizsgálóbizottságnak, alelnöke a Magyar Jogászegyletnek. Elnöke volt s most is elnöke a mentelmi bizottságnak s mint a közjogi és törvénykezési, »valamint a véderőbizottság tagja, élénk részt vett a felsőház törvényalkotó munkásságában. Dr Gáli Endre (Koronaügyész) 1868-ban született Nagykőrösön. Református, koronaügyész. Gimnáziumi tanulmányait Bécsújhelyen és a kecskeméti piarista gimnáziumban, egyetemi tanulmányait a budapesti és heidelbergi egyetemen végezte. 1901-ben a budapesti egyetemen jogtudori oklevelet szerzett, 1904-ben pedig letette az ügyvédi vizsgát. Állami szolgálatát 1891-ben kezdte meg. Három évig a budapesti törvényszéknél joggyakornok, majd egy évig a pestvidéki törvényszéknél aljegyző volt. 1894-ben albíróvá nevezték ki, 1896-ban pedig alügyésszé s két év múlva a budapesti ügyészséghez helyezték át, ahol később ügyész lett. 1905-ben került a pestvidéki ügyészség élére s ezt az állását eleinte mint királyi ügyész, majd mint főügyészhelyettes hét éven át töltötte be. 1915-ben a pestvidéki törvényszék elnökévé nevezték ki s ezt a tisztségét 1934 október elsejéig viselte amikor a koronaügyészi méltóságba emelkedett.
