1935–1939. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. 1935–40. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1940.
A felsőház - A felsőház tagjainak életrajzi adatai - A legfőbb bíróságok vezetői - Széll József
51 a Presbyteri Világszövetség Elberf eldben megtartott konferenciáján. A közélet terén szerzett érdemei elismeréséül a kormányzó 1931 július havában, az I. osztályú magyar érdemkereszttel tűntette ki. Széli József (A Közigazgatási Bíróság másodelnöke) 1880-ban született Szombathelyen. Római katolikus. Tanulmányainak elvégzésé után, mint szolgabíró, Kisküküllő vármegyében kezdte meg pályáját. Később ugyanitt, majd Maros-Torda vármegyében volt főispáni titkár s Marosvásárhelyen két éven át a közigazgatási tanfolyam előadója is volt. Kiváló tudása és rátermettsége gyorsan vitte előre pályáján. Már 1905-ben Fogaras vármegye főjegyzőjévé választották, két év múlva pedig, 27 éves korában, a vármegye főispánjává nevezték ki. Sok érdemet szerzett a vezetésére bízott vármegyék közgazdasági és kulturális intézményeinek fejlesztésében. 1917-ben, a kivételes törvény alapján, az erdêlyrészi és a szomszédos törvényhatóságok, összesen 23 vármegye, illetve törvényhatósági város élére nevezték ki kormánybiztosnak s érdélyrészi közélelmezési meghatalmazottnak. Ugyanekkor a földmívelésügyi miniszter erdélyi kirendeltségének vezetésével is őt bízták meg. Rendkívül nehéz viszonyok között, súlyos felelősség mellett, sikerrel felelt meg feladatának. Erdemeiért 1917-ben a Lipót-rend hadiékítményes lovagkeresztjével tüntették ki. Még a forradalom kitörése előtt lemondott megbízatásairól s visszavonult kisküküllőmegyei birtokára gazdálkodni. Amikor az alkotmányos uralom helyreállt, egyideig mint bíró, majd mint gazdasági szakértő, az Országos Földbirtokrendező Bíróságnál működött, 1925-ben pedig Zemplén vármegye főispánja, egy év múlva egyúttal Abaúj-Torna vármegye főispánja is lett. 1928 óta kormánybiztosa a Tokajhegyaljai Szőlőgazdasági Segélyakciónak, amelyet az ő kezdeményezésére és elgondolásai alapján hívtak életre s amely a pusztulásnak indult Tokajhegyalja jelentékeny részének újjáteremtésével ennek a vidéknek új életlehetőséget teremtett. Vármegyéi községeinek fejlesztése és érdekei istápolása körül szerzett érdemeinek elismeréséül 37 község választotta meg díszpolgárának. 1932-foen az újonnan szervezett egységes gyakorlati közigazgatási vizsga vizsgáló-bizottságának tagjává nevezték ki. Az év végén Abaúj-Torna vármegyében viselt főispáni állásától, saját kérelmére, felmentették. Zemplén vármegyének azonban továbbra is főispánja maradt 1933 januárjáig, amikor a Közigazgatási Bíróság másodelnöke lett. Tiszteletbeli lovagja a Katonai Máltai Lovagrendnek. Közéleti érdemeiért sok kitüntetésben részesült. Tulajdonosa a II. osztályú magyar érdemkeresztnek a csillaggal, a Magyar Vöröskereszt tiszti díszjelvényének s e díszjelvény érdemkeresztjének. 4*
