1935–1939. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. 1935–40. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1940.

A felsőház - A felsőház tagjainak életrajzi adatai - A legfőbb bíróságok vezetői - Dr. Puky Endre

49 zett a frankperben, az Eskütt-perben, báró Hatvány Lajos perében, Hock János perében, a Dréhr-ügyben és az államellenes bűncselekmények egész sorában. Törvényszéki bíró és ügyész korában széleskörű szakirodalmi munkásságot is fejtett ki. Sok kisebb-nagyobb büntetőjogi dolgozata jelent meg a szaklapokban és folyóiratokban. Elnöke az Országos Bírói és Ügyészi Egyesület budapesti osztályának, helyettes elnöke az Egységes Bírói és Ügyvédi VizsgálóbizottDr Puky Endre Közigazgatási Bíróság elnöke) 1871-ben született Kassán, régi nemesi családból. Református. Atyja Puky Gyula, a debreceni ítélőtáblának első elnöke s végül Hajdú vármegye és Debrecen város főispánja volt. Egyetemi tanulmányait Budapesten, Bécsben és Debrecenben folytatta, az államtudományi doktorátust a kolozsvári egyetemen tette le. Eleintén. Bécsben teljesített szolgálatot a közös pénzügyminisztériuminak Bosznia és Hercegovina közigazgatásával megbízott osztályában, hazatérve pedig előbb Hajdú-, majd Abaúj-Torna vármegye közigazgatásában szolgált. 1896-ban Hieronymi Károly volt belügyminiszter, az akkoriban megalakult Magyar Agrár- és Járadékbank rt. elnöke maga mellé titkárul hívta meg. A bankban rövidesen vezértitkárrá léptették elő, de a közigazgatási pálya iránti szeretet visszavitte szülővármegyéje szolgálatába. Abaúj vármegye törvényhatósági bizottsága hatalmas többséggel választotta meg 1902-ben főjegyzővé. Mint főjegyző dr Rakovszky Endre alispán oldalán szervezte meg vármegyéjében a nemzeti ellenállást. Egyebekben a közigazgatás színvonala emelésének szentelte minden tudását s igazgatója lett a községi jegyzők kiképzésére alakított tanfolyamnak is. Mikor a nemzeti ellenállás idején tanúsított magatartása miatt a darabont-koirniány főjegyzői állásától felfüggesztette, (megfosztotta a jegyzői tanfolyam igazgatóságától is. Törhetetlen elvhűségét a vármegye közönsége tüntetően ünnepelte s nevét ekkor országos hír kapta szárnyra. A Wekerle-kormány legelső cselekedetei között visszahelyezte állásába és a jegyzői tanfolyam igazgatásával újra megbízta. Akkor nevezték ki udvari tanácsossá. 1906 májusában, mikor Abaúj-Torna vármegye törvényhatósági bizottsága alispánná választotta meg, népszerűsége oly nagy volt, hogy ellenjelöltje a szavazás folyamán visszalépett. A világháború elején megszervezte a vármegyében a Vöröskereszt Egyesületet, amely nagyszerű tevékenységet fejtett ki a kassai és vármegyei kórházak és üdülőházak létesítése és ellátása körül. (A harctérre vonult csapatoknak vagonszámra gyűjtött és szállított szeretetadományokat.) Ebbeli működéséért a Vöröskereszt II. osztályú díszjelvényét kapta. ságnak.