1935–1939. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. 1935–40. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1940.

A felsőház - A felsőház tagjainak életrajzi adatai - A református, az ágostai hitvallású evangélikus és az unitárius egyház egyháznagyjai és főhivatalnokai - Józan Miklós

44 gyei Gazdasági Egyesület alelnöke és éveken át volt a vármegye közigazgatási előadója, törvényhatósági, közigazgatási és több más bizottságnak tagja. 1918-ban Sopron vármegye főispánja lett, 1920-ban gazda sági főtanácsossá nevezték ki, 1927 óta a Johannita-lovagrend tiszteleti tagja, 1929-ben Sopron vármegye törvényhatósági bizottságának örökös tagjává és a vármegye felsőházi póttagjává választották. Élénken (résztvesz az evangélikus egyház 'belső életében is. Szerepet játszik a nagygeresdi gyülekezet, a soproni alsó egyházmegye és a dunántúli egyházkerület életében. 1923 óta a dunántúli evangélikus egyházkerület felügyelője. Nagygeresdi és mesterházi saját birtokain kívül a herceg Esterházy-hitbizománytól mintegy négyezer katasztrális hold földet bérel és gazdaságaiban modern és belterjes mezőgazdasági termelés folyik. Apaállataival több országos díjat nyert. Eredményesen foglalkozik sörárpa- és tengerinemesítéssel. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület állattenyésztési szakosztályának elnöke és igazgatóválasztmányának tagja. Józan Miklós (Unitárius püspöki vikárius) 1869-ben született Túron, Torda-Aranyos vármegyében. Atyját, aki kántortanító volt, vil* lámcsapás ölte meg s mostohaapja, Borbély Lajos tordai kovácsmester nevelte fel. A középiskolát Kolozsvárott, a teológiai akadémiát pedig ugyanott és Oxfordban végezte. Különleges tanulmányokat is folytatott a bölcsészet, a filológia és egyháztörténelem körében. Polgárdin lett segédlelkész, majd 1896-ban Tocrockóra került lelkésznek. 1899-ben a budapesti unitárius gyülekezet lelkésze lett s azóta e gyülekezet nagy népszerűségű lelkipásztora. Még erdélyi működése idején, 1915-től 1917-ig közügyi igazgatója volt az unitárius egyház főtanácsának. Budapesti lelkészsége idejére esik a Magyar Béke Egyesületben, a Bethlen Gábor Szövetségben, a Protestáns Diákmenzában kifejtett erőteljes és eredményes közreműködése. 1920-ban emelkedett a püspöki vikáriusi méltóságba.. Nevéhez fűződik az Unitárius Misszióház megalapítása. Díszelnöke a Dávid Ferenc Egyletnek, alelnöke a Magyar-Székely Egyesületnek. Irodalmi tevékenysége is jelentős. Egyházi beszédei, imái, ifjúkori versei, ünnepi ódái, egyházi énekei és kis bibliája nemcsak az unitárius egyházban, hanem általában protestáns körökben is lelkes fogadtatásra találtak. Az egyházközség ötvenéves jubileuma alkalmával a kormányzó teljes elismerését fejezte ki működése felett. 1933-ban, negyvenéves lelkészi jubileuma alkalmával a kormányzó a II. osztályú Magyar Érdemkeresztet a csillaggal adományozta neki. Rádiós beszédeit világszerte szívesen hallgatják. Amerikában angol nyelven tartott szónoklatai nagy feltűnést keltettek.