1935–1939. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. 1935–40. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1940.

A képviselőház - Az országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Gróf Zichy János

401 Magyar Érdemkereszttel tüntette ki. A Lipótrend lovagja s még több kitüntetés tulajdonosa^ Elnöke az Országos Bírói és Ügyészi Egyesületnek s igen sok társadalmi és hazafias egyesületben tölt be vezető tisztséget. Gróf Zichy János (Ipolyság, Keresztény Gazdasági Párt) 1868-ban született Nagylángon. Római katolikus, belső titkos tanácsos, nyugalmazott vallás- és közoktatásügyi miniszter. A budapesti egyetemen 1892-ben avatták az államtudományok doktorává s 1893-ban mint tiszteletbeli aljegyző Fehér vármegye szolgálatába lépett. 1894-ben, amikor a cenzus alapján főrendiházi tag lett, megvált a közigazgatási pályától. A zurányi kerület 1896-ban néppárti programmal megválasztotta képviselőjének, 1901-től pedig a azabadbárándi kerületet képviselte az országgyűlésben. Éveken át volt az országgyűlési néppárt elnöke s fontosabb kérdésekben vezérszónoka is. 1903-ban lemondott elnöki tisztéről, mert helytelenítette a katonai létszámemelés miatt kitört obstrukciót, amelyben pártja is résztvett, 1904 őszén pedig, amikor a néppárt a házszabályszigorítás ellen foglalt állást, a pártból is kilépett. Pártokon kívül maradt 1906 májusáig, amikor az alkotmánypárthoz csatlakozott, ennek feloszlása után pedig a nemzeti munkapárt híve lett, amelynek megalakításában is részt vett. A király 1910-ben gróf KhuenHéderváry Károly kormányában vallás- és közoktatásügyi miniszterré nevezte ki, de 1913-ban a Désy—Lukács perben tett tanúvallomása miatt, amely pártjában nagy feltűnést keltett,, lemondott. A pártnak továbbra is tagja maradt, később azonban, már háború alatt gróf Tisza Istvánnal támadt konfliktusa miatt a pártból kilépett. Az utolsó háborús Wekerle-kormányban ismét vallás- és közoktatásügyi miniszter volt. A forradalomkor teljesen visszavonult, a bolsevizmus idején pedig résztvett Bécsben a gróf Bethlen István vezetése alatt álló ellenforradalmi mozgalomban. Az első nemzetgyűlés feloszlatása után a legitimista politikusok tömörítése céljából életre hívta a Nemzeti összetartás Pártját s ennek programjával képviselte a második nemzetgyűlésben a lövői kerületet. Később ugyancsak ezzel a céllal hozta létre a keresztény gazdasági pártot, majd a keresztényszocialistákkal történt fúzió után a Keresztény Gazdasági és Szociális Pártot, amelynek ma is elnöke. Parlamenti felszólásait mindig nagy figyelemmel kísérték. Feltűnést keltett annak idején a frankhamisítás tárgyalása során mondott beszéde, amelyben gróf Bethlen István védelmére kelt. Az 1927. évi országgyűlésben Győrt képviselte, az 1931. évi országgyűlésben az adonyi kerület mandátumával foglalt helyet s pártja támogatta úgy a gróf Bethlen-, mint a gróf Károlyi-kormány működését. A legutóbbi 2Ö