1935–1939. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. 1935–40. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1940.

A képviselőház - Az országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Weltner Jakab

398 volt s a nemzeti hadsereggel jött a fővárosba. A megyei életben kezdte közéleti szereplését. Tizenöt éve tagja Bács-Bodrog vármegye törvényhatóságának, ahol birtokai vannak. 1928-ban időközi választáson az egységespárt programjával küldötte a bácsalmási kerület az országgyűlésbe, amelynek, ülésein gyakran résztvett s több figyelemreméltó beszédet mondott. A második országgyűlésnek nem volt tagja. Mint ügyvéd főként az utódállamok elleni perekben dolWeltner Jakab (Budapest II, Szociáldemokrata Párt) 1873-ban született Budapesten. Izraelita, a Népszava szerkesztője. Asztalosmesterséget tanult s felszabadulása után Budapesten dolgozott. Már fiatalon bekapcsolódott a famunkások szakmai mozgalmába s a Famunkások Szaklapjának is szerkesztője volt. Egy sztrájkmozgalomban való részvétele miatt hosszabb ideig külföldön tartózkodott, főként Németországban. Később, 1907-től részben az Állami Munkásbiztosítási Hivatal megbízásából, részben pártkiküldetésben megfordult Európa minden államában és az Egyesült Államokban is. A munkásmozgalomban mint párttitkár jutott először irányító szerephez, később mint a Népszava szerkesztője. Agilitásával és tudásával csakhamar tekintélyt szerzett, de mindig a párt mérsékelt irányzatához tartozott. Résztvett az Országos Munkásbiztostó Pénztár megalapításában s később igazgatásában is. 1918-ban a Népszava felelős szerkesztője lett s a Károlyi-uralom alatt elnöke volt az újságírók szakszervezetének. A kommün alatt semmiféle hivatalt sem viselt, a kommün bukása után pedig külföldre vándorolt. Öt éven át élt Bécsben, Prágában és Amerikában 8 hazatérve a pártvezetőség kívánságára újból a Népszava szerkesztője lett. Állandó munkatársa a párt tudományos folyóiratának a Szocializmusnak s a Munkásügyi Szemlének. Széleskörű irodalmi munkásságot folytatott, szociálpolitikai és gazdasági dolgozatain kívül sok önálló munkája jelent meg a háború előtti években s azután is. A háborúelőtti nagyobb munkái: A szociáldemokrata párt és a béke; Hazugságok és jelszavak; A gazdasági harc; A földalatti Magyarország; A Német Birodalom. Az utóbbi években jelent meg: Milliók egy miatt és Forradalom, bolsevizmus, emigráció című könyve. Ó fordította magyarra Marx: Bérmunka és tőke, Lissagauraj: A kommün története és Kautsky : Nemzeti államok című munkáját. Budapest északi kerületében 1931-ben kapott első ízben a párt lisiáján mandátumot s gyakran foglalkoztatta a Házat a szociális és munkáskérdésekben mondott s külpolitikai vonatkozású felszólalásaival. gozott.