1935–1939. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. 1935–40. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1940.

A képviselőház - Az országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Báró Urbán Gáspár

391 hónapon át, a kommunizmus bukásáig volt fogoly. Azután a Terület­védő Liga támogatásával megalapította a Szózat című keresztény nemzeti irányú napilapot. Már a háború előtt kifejtett publicisz­tikai tevékenysége ráterelte Tisza István figyelmét, akivel ennek kapcsán szívélyes viszonyban állt. A Szózat hasábjain éles támadást intézett Friedrich István ellen, ami nagymértékben hozzájárult, hogy Friedrich István kénytelen volt a haditörvényszék előtt a vádlottak pad­ján védekezni a Tisza-perben emelt vád ellen. Először a második nem­zetgyűlésen került a parlamentbe, amidőn nagyatádi Szabó István barcsi mandátumáról lemondott. Ulain Ferenc, mint az egységespárt hiva­talos jelöltje nyerte el a barcsi kerület mandátumát, de a második nemzetgyűlésen csaik rövid ideig volt a Bethlen-párt tagja. Kilépett a pártból s Gömbös Gyula szűkebb táborában foglalt helyet és már akkor élénk agitációt fejtett ki a Bethlen-rezsim ellen. Az első or­szággyűlésen nem került vissza a parlamentbe, az 1931. évi általá­nos választáson pedig Görgey Józseffel, az egységespárt hivatalos jelöltjével szemben kisebbségben maradt a barcsi kerületben. Párt­hívei a választást petícióval támadták meg, amelynek a közigazga­tási bíróság teljes mértékben helyt adott. A magyar petíciós eljárás során elsőízben történt, hogy a megválasztott képviselőnek nemcsak mandátumát semmisítették meg, hanem „kisebbségben maradt" ellen­jelöltjét független bírói határozattal küldöttek helyére a parlamentbe. A képviselőházban a független kisgazdapárt egyik legharcosabb tagjá­nak bizonyult. A Gömbös-kormány megalakulását örömmel üdvözölte é s a Független K isgazdapártjcebeléb en a két párt fúziója mellet^ tört lándzsát. A Ház íriélmmáblmlskÍjeTentette többször, hogy "bizalommal viseltetik a miniszterelnök személye iránt és igyekezett a kormánypárt és a független kisgazdapárt között fennálló ellentéteket elsimítani. Nem titkolt örömmel üdvözölte az elmúlt országgyűlés feloszlatását és az általános választás után az új képviselőházban is a két párt együtt­működését igyekezett szolgálni. Báró Urbán Gáspár (Mezőtúr, Nemzeti Egység Pártja) 1897-ben született Aradon. Római katolikus, nagybirtokos. A középiskolát Aradon végezte s az érettségi vizsga után bevonult katonának. Harminc hónapot töltött mint huszárhadnagy a fronton s több kitüntetést kapott. Később román fogságba került, ahonnan öt hónap multán sza­badult. A leszerelés után folytatta tanulmányait s 1922-ben elvégezte a József-műegyetemet. Az­óta kengyelpusztai birtokán gazdálkodik s élénk részt vesz a megyei életben. A mezőtúri kerület 1931-ben választotta meg egységespárti programmal elsőízben kép­viselőjének. Korjegyzője, volt a Háznak, amelynek üléseit gyakran

Next

/
Oldalképek
Tartalom